Jövő május 21.-től október 5.-ig újra lesz közvetlen összeköttetés Budapestről az Egyesült Államokba! Juhéjj! Ráadásul duplán jó hír, hogy az American philadelphiai (PHL) hubjába repülhetünk és 787-8 Dreamliner gépekkel üzemelteti a NAPONTA KÖZLEKEDŐ járatot az amerikai fuvarozó. Az, hogy naponta repülnek mind Budapestre, mind Prágába, azt jelenti, az American komolyan veszi ezt a piacot. Már csak az lenne a következő lépés, hogy ne szezonális járat, hanem egész évben közlekedő legyen. 

Épp az American legújabb célállomásairól szóló hírt nézegettem, amikor a PHL  hub célállomásainál megpillantottam Budapestet és Prágát, ezzel egyidőben a facebook is bedobta elém Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter facebook-postját, amit feltételezem, a minisztériumi social csapat nem véletlenül időzített pont arra a napra, amikor a légitársaság is publikálja az úticélt – vagyis összehangolt volt a kommunikáció. 

Ez a járat jelentős motorja lehet a hazai turizmusnak, de a magyar turistáknak is sokkal kényelmesebbé válhat az Egyesült Államok felé történő utazás, nem szólva arról a nem elhanyagolható hatásról, hogy

a közvetlen járat, a Budapest – USA viszonylatban jelentős versenyt generál, amelynek árcsökkentő hatása is lehet. Persze ez a közvetett hatás nem azt jelenti, hogy a közvetlen járatra lesznek a legolcsóbbak a jegyek, épp ellenkezőleg, ezt a prémium szolgáltatást meg kell fizetni, de az árérzékeny, és az átszállást továbbra is vállaló utasok számolhatnak némi árcsökkenéssel. 

Aki most ezt kérdezi, miért jó ez a járat, annak "a legjobb járat a közvetlen járat" tényen csak azt tudom mondani, hogy képzeljük el: Amerikából hazafelé este hat és tíz között felülsz egy repülőre, repülsz, a keleti partról cirka nyolc órát. Mit szeretnél?  

A: reggel nyolckor leszállni egy forgalmas európai reptéren, újra átmenni a biztonsági ellenőrzésen, várni 1-2-3 órát a csatlakozásra, repülni még két órát és dél körül megérkezni Budapestre, 

ESETLEG 

B: reggel nyolc-kilenc körül megérkezni Budapestre és egy remélhetőleg gyors útlevél-ellenőrzés és csomagfelvétel után elhagyni a repülőteret és hazautazni az otthonodba. 

Ahogy a netes klasszikus mondja: Béé! Bééé Bééé, Bééé!

A repülőgépek budapestről helyi idő szerint 11:25-kor indulnak majd, és 15:00-kor érkeznek Philadelphiába, míg visszafelé 18:50-kor szállnak fel a keleti partról és másnap reggel 9:25-kor landolnak a a Liszt Ferenc repülőtéren. 

Most pedig nézzük, milyen komfortot kínál az American a dreamlinereken. 

• Az American Airlines dreamlinere hetente 1778 utas számára biztosítja a közvetlen eljutást Philadelphiába.
  186-an utazhatnak az economy osztályon, 3-3-3 székelrendezés mellett. (31" lábtér, 16,2 vagy 18,1" ülésszélesség, 3" dönthetőség)
• 28 utas válthat helyet a premium economy osztályra (2-3-2 elrendezés, 38" lábtér, 18,5" ülésszélesség, 3" dönthetőség) 
• 20 prémium utas pedig a flagship business kabinban, a székek 1-2-1 elrendezésben, teljesen ággyá alakíthatóak, 77" (196cm) hosszban, és 21" szélességben

Így néz ki a business class kabin:

Ez a járat 2018-tól már repült, akkor kissé koros, de jó állapotban lévő Boeing 767-300 gépekkel repültek Budapestre. Ezen a linken olvashatod, mit írtam a járatról, miután repültem vele. 

A PHL Hub az American egyik legnagyobb központi gyűjtő-elosztó reptere. Ha ezzel a járattal utazol, akár az USA akár a térség más országának valamelyik nagyvárosa a célállomásod, jó eséllyel egy átszállással el fogsz jutni oda. 

A Budapest Airport, és a Nemzetgazdasági Minisztérium, de tudtommal még a turisztikai ügynökség is sok hónapot dolgozott annak érdekében, hogy ismét legyen közvetlen járat, amit anno a Covid törölt el.  Anno a PHL járat mellett már a Chicagot- is bejelentette az American Airlines, ha jól emlékszem, 2019 őszén, hogy 2020 nyáron el fog indulni, de az ismert okok miatt ebből nem lett semmi. 

Az American az utóbbi időben rendkívül nagy késedelemmel vette át repülőgépeit a Boeingtól, ezért az összes Budapesthez hasonló járatfejlesztés on hold-on volt. Eddig. Reméljük hamarosan Chicago is ismét napirendre kerül, és újabb USA városok következhetnek!

A következő blogbejegyzésben több aspektusból is bemutatom, hol állunk a fenntartható üzemanyagok elterjedésével, úgy nemzetközi, mint magyar szinten. Nem csak elemzek, de próbálok választ adni az olyan alapvető kérdésekre is, mint, hogy mi az a fenntartható repülőgép-üzemanyag, kinek mi (lenne) a feladata az elterjedéshez és mi most a légitársaságok álláspontja. És bemutatom azt is, milyen fejlesztéseket alkalmaz a régió legnagyobb olajtársasága, a MOL, hogy a következő évtizedekre biztosítsa helyét ebben az üzletben, amely sokkal jelentősebb, mint gondolnánk.

Az Európai Unió fenntartható repülési üzemanyag (SAF) célkitűzése 2050-re az, hogy az EU repülőterein forgalmazott repülőgép-üzemanyagok 70%-a fenntartható forrásból származzon. Ez a cél a ReFuelEU Aviation rendelet része, amely fokozatosan növeli a kötelező SAF arányt: 2025-ben 2%, 2030-ban 6%, 2035-ben 20%, 2040-ben 34%, 2045-ben 42%, végül 2050-ben 70% lesz a minimális arány. És mi is az a fenntartható üzemanyag? A világ légitársaságait tömörítő IATA az elmúlt években rendszeresen közzéteszi, mi lenne az ideális stratégia ahhoz, hogy a légi közlekedés tartósan át tudjon állni erre, erről itt és itt írtam. Na de:

A SAF alapanyagai vagy megújuló forrásból származnak, vagy hulladék eredetű alapanyagokból. Olyan repülőgép-üzemanyag, amely jelentősen csökkenti a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását, és a jelenlegi repülőgépekkel, infrastruktúrával kompatibilis módon használható, miközben megfelel a fenntarthatósági és műszaki előírásoknak. Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, hogy olyan kerozinról beszélünk, amelyet nem kőolajból állítanak elő. De: ezt az üzemanyagot ugyanúgy elégeti egy hajtómű, mint a fosszilis forrásból származó kerozint.

A RefuelEU a légitársaságok szerint mai állás szerint irreális cél, a magas árak és a szűkös kínálat miatt.  Ez derült ki az A4E (Airlines for Europe) 2025-ös vezérigazgatói vitáján, ami a SAF ügyben nem nagyon volt vita. Az európai légitársaságok vezetői egységesen hangsúlyozták a dekarbonizáció iránti elkötelezettségüket, és kritizálták az érvényben lévő uniós szabályozást.

A jelenlegi SAF kínálat messze elmarad a szükségestől, és az árak három-ötször magasabbak a hagyományos kerozinnál. 2030-ra 30%-kal kevesebb SAF fog rendelkezésre állni, mint amennyi a célkitűzések teljesítéséhez kellene – mondta Luis Gallego (az IAGelső embere és az A4E elnöke. Ehhez csatlakozott Michael O’Leary Ryanair vezér is, és eléggé leegyszerűsítve a dolgokat, az olajvállalatokra próbálta terelni a felelősséget, mondván, azok visszafogják a SAF beruházásaikat.

Versenyképesség rövid- és hosszú távon

Az európai légitársaságok versenyképességét veszélyeztetik a csak EU-s cégekre vonatkozó szigorúbb szabályok. A Green Deal-ből Clean Deal lett, most Lean Deal-re van szükségünk – húzta alá Carsten Spohr, a Lufthansa-csoport elnöke, aki kiszólt az olajiparnak és a repülőgépgyártóknak is, mondván az Airbus hidrogénes repülőgép-programjának csúszása és az olajcégek fosszilis fókusza a 2050-es net zero célokat is veszélyezteti. Benjamin Smith, az AF/KLM első embere és az A4E következő elnöke tompította ezeket a kiszólásokat, deklarálva, hogy az iparág elkötelezettsége a 2050-es net zero cél mellett változatlan. A vezetők a szabályozás felülvizsgálatát, rugalmasságát, illetve jelentős állami és uniós támogatást sürgetnek a SAF gyártás fellendítésére, például beruházási támogatások, kockázatmegosztó mechanizmusok, feedstock-hozzáférés és rugalmasabb kvóták formájában. Az új közlekedési biztos, Apostolos Tsitsikostas békülékeny üzenetet küldött: hogy „a dekarbonizáció nem történhet a versenyképesség rovására", ugyanakkor az nem merült fel, hogy a Bizottság változtatna a 2030-as SAF-célokon.

A repülés globális iparág. Teljesíteni célokat csak és kizárólag akkor lehet, ha a SAF mindenhol elérhető. Ehhez gyárak (SAF-finomító üzemek) felépítése, a gyártáshoz szükséges ellátási láncok és technológiák felépítése, valamint az infrastruktúra felépítése is szükséges, hiszen a fenntartható üzemanyagnak el kell jutnia a gyárakból a repterek tartályaiba. Ez olyan sok-sok milliárd dollárnyi beruházásigényt jelent, amit a legtöbb szakértő szerint önmagában a versenyszféra csak üzleti alapon nem tud finanszírozni. A fejlesztések ettől még zajlanak, erről később írok. Tény, hogy a SAF jelenleg háromszor-négyszer drágább üzemanyag, mint a hagyományos JET fuel. 

Itt ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi intenzív SAF menetrend nem hozza-e a légitársaságok üzemanyag-költségének jelentős növekedését, azaz hatással lehet-e például a jegyárakra. Rövid távon igen, de a fenntartható üzemanyagok részarányának jelentős növekedésével egyrészt csökken az előállított üzemanyagok egységára, másrészt, és ez is nagyon fontos: az ágazat ellenállóbb lesz a kőolaj-árak ingadozásával szemben – tehát teljesen egyértelmű, hogy a dekarbonizációs célokból nem szabad kilépni, a fejlesztéseket folyamatosan finanszírozni kell.

A MOL építi kapacitásait

2025 elején sikeres próbagyártást hajtott végre a MOL a pozsonyi Slovnaft finomítóban, ahol hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmazó dízel mellett fenntartható repülőgép-üzemanyagot is előállítottak. A SAF gyártása során a MOL részben tisztított használt sütőolajat dolgozott fel a hagyományos alapanyagokkal együtt, így tulajdonképpen a szemétből állított elő SAF-ot az a finomító, amelyik egyébként a JET A1 üzemanyagot is termel. Ez nekünk magyaroknak azért is fontos, mert ez a beruházás segít ahhoz is, hogy Budapest is ott legyen a SAF-használatot támogató repülőterek élvonalában.

De hányféle technológiával lehet előállítani fenntartható repülőgép-üzemanyagot? Ezidáig 11 technológiai útvonalat hagytak jóvá az erre hivatott ASTM International. A legnagyobb kiépített kapacitás az úgynevezett HEFA SPK (Hydroprocessed Esters and Fatty Acids synthetic paraffinic kerosene – hidrogénezett, biológiai eredetű észterek és zsírsavak felhasználásával készült szintetikus kerozin) technológiát használja. Ez a szintetikus kerozin akár 50%-ban is hozzákeverhető hagyományos kerozinhoz.  

A szintetikus kerozin nem kőolajszármazékokból készül, vagyis a megfelelő alapanyagok – például a használt sütőolaj – alkalmazása esetén számottevően alacsonyabb lehet a környezeti lábnyoma, mint a hagyományos kerozinnak. A paraffinos jellegű kerozinok elhanyagolható aromásvegyület tartalma miatt a nem-CO2 jellegű környezeti hatásuk is mérsékeltebb lehet, mert tökéletesebb az égés a hajtóműben, így alacsonyabb a korom és a contrail képződés is – tudtuk meg a MOL-tól.

A pozsonyi finomító ezzel az elsők között van Európában, ahol már biztosítottak a SAF gyártás technológiai feltételei, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet. A MOL-csoport a Kassai Műszaki Egyetem Repüléstudományi Karával is együttműködik a SAF tesztelésében, hogy biztosítsa az üzemanyagok megfelelőségét és továbbfejlessze a technológiáit.

A társaságnál elmondták azt is, hogy a MOL-csoport Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban kezdte meg a fenntartható repülő-üzemanyag forgalmazását. Horvátországban elsősorban az Adria partján található terméktartályokból terjesztik a terméket, közvetlenül, vagy közúton szolgálják ki a horvát reptereket. Szlovákia és Magyarország esetében a repülőüzemanyag mozgatásban a vasúti szállítás a kulcskérdés. Idén egy új telepet is avat a MOL, így már közúton is szállítható a SAF, például, hogy más magyar reptereken is elérhető legyen az a mennyiség, amire szükség van, illetve az is, hogy Nyugat-Európából importáljuk a fenntartható kerozint. 

A 11 technológia, vagy ahogy a szakmai fogalmaz, termelési út között érdekes még az AtJ, azaz az alcohol-to-Jet amely a második legelterjedtebb termelési technológia, mind volumenben, mind gyártási létesítményeket nézve.

Az előző hetekben már írtam arról, hogyan készül a Hungarocontrol és a Wizz Air az idei nyári csúcsforgalomra, most a Budapest Airport erőfeszítéseit vesszük sorba, ezekről nemrég sajtóközleményt is kiadott a reptér. Az idei nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren már minden korábbi forgalmi rekord megdől, és már tavaly ősz óta dolgoznak azon, hogy idén enyhítsék az utasok kényelmetlenségeit. Ez a munka nem túl látványos a nagyközönség szemszögéből, de most, hogy jönnek a legkritikusabb hetek, biztosan érezhető lesz. Sorozatunk 3. része.

Ahogy azt írtam, a késések csak akkor minimalizálhatók, ha egy bázisrepülőtéren állomásozó repülőterek nem késnek már a hajnali hullámban. Ez pedig csak akkor lehet, ha a járatindításban kulcsszerepet játszó szereplők - reptér, légitársaság, földi kiszolgálás, légiforgalom-irányítás, repülőgép-karbantartás - precízen összehangolják a feladataikat, pontosan tervezik ezt a kritikus 2-2,5 órát. A HungaroControl és a Budapest Airport szakmai koordinációjával és a légitársaságok aktív bevonásával ezt lépte meg most a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, amelynek

nem csak az a célja, hogy lekezelje a forgalmat, hanem az, hogy mindezt az utasok kényelmének szem előtt tartásával tegye.

Májusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1,7 millió utas volt, 16%-kal többet, mint tavaly májusban. Az éves növekedés pedig a várakozások szerint a nyári hónapokban még magasabb is lesz ennél. Egy hét múlva vége az iskolának és még inkább nekilendül a világnak, aki csak tud. - A Budapest Airport a repülőtéri ökoszisztéma érdekelt feleinek bevonásával már 2024 őszén megkezdte a felkészülést erre az időszakra, és felkészült arra, hogy minden esetben mindent megtegyen az utasok biztonságáért és kényelméért - írják közleményükben. 

A légiközlekedés összetett, sokszereplős folyamat, ezért a működéshez minden szereplő pontos, összehangolt és precíz munkájára szükség van, hiszen az éves utasforgalom akár egyharmada ebben a három hónapban koncentrálódik. A komplexitás mellett azt is fontos kiemelni, hogy a repülőtéri szolgáltatásokat külső tényezők, például az időjárási körülmények is befolyásolhatják, ami akár késésekhez vagy járattörlésekhez is vezethet.

Pontos tervezéssel és agilis reagálással sok késés megelőzhető - de nem mind

Ezért a Budapest Airport nagyon fontosnak tartotta, hogy az idei nyárra a többi partnervállalattal közösen, szoros együttműködésben készüljön fel. Az érdekelt felekkel fenntartott aktív párbeszéd, a közös problémafeltárás, a pontos tervezés, valamint a megfelelő erőforrások biztosítása segíteni fogja az idei nyár utasforgalmának lehető leggördülékenyebb lebonyolítását. A felek rendszeres szakmai egyeztetések alkalmával adnak egymásnak visszajelzést, hiszen a komplex légiközlekedési folyamatok fejlesztése, a körülményekre való gyors reagálás csak a folyamatban részt vevő valamennyi szereplő jelenlétével és aktív hozzájárulásával lehetséges a Budapest Airport és a HungaroControl stratégiai együttműködésének keretében tizennyolc területen indított el olyan projekteket, amelyek – közvetlenül vagy közvetve - az utasélmény és a szolgáltatási színvonal javítását célozzák.

Segítő pontok, segítő emberekkel – kevés helyen látható példa

A Budapest Airport tavaly nyáron az utasok támogatására segítőpontokat hozott létre a 2. Terminál A és B oldalán is, ez igen utasközpontú és messze nem általános formája a segítségnek, már csak azért is, mert a törlésekben, késésekben érintett utasok legnagyobb baja sokszor az, hogy nem tudnak kivel beszélni, megfelelő információt kapni. Bár ez a légitársaságok feladata lenne, de ugye ismerjük a mondást, magad uram… A segítő pontok idén nyáron is rendelkezésre állnak majd. Az érintett utasok gyors tájékoztatása mellett szükség esetén ételt, italt, higiéniai termékeket, a kisgyermekeseknek pedig bébiételt biztosítanak. A BUD:carezone névre keresztelt területen az utasok minden, számukra hasznos elérhetőséget és tudnivalót megkapnak. A repülőtér kék mellényt viselő személyzete egész évben az utasok rendelkezésére áll, mind a segítőpontokon, mind pedig a terminál egyéb területein.

Technológiai és infrastrukturális fejlesztések

• Az idei nyári szezonra tovább javult az utasbiztonsági ellenőrzés hatékonysága, mely az első félév tapasztalatai alapján a várakozási idő csökkenését eredményezte. A leggyakrabban használt biztonsági sávokat a legmodernebb, leghatékonyabb testszkennerrel szerelték fel.
• Az év végéig megnövelik az utasfelvételi csarnok területét, ahol már összesen 36 önkiszolgáló poggyászfeladó automata áll rendelkezésre
• A 3. Terminál megépüléséig bővítik a 2. Terminál kapacitását. Optimalizálják azokat a területeket, amelyeken minden utas áthalad, és ezért kiemelten forgalmasak lehetnek
• Több légitársaság esetében is elérhető a korai poggyászfeladás lehetősége.
• Folyamatban van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető forgalmi híd és a ki-és beszállásra használt terület felújítása, amelynek eredményeképp a terület hosszú távon is alkalmassá válik a növekvő forgalom biztonságos kiszolgálására. 

A légitársaságok globálisan 36 milliárd dolláros nyereségre számítanak 2025-ben, ami tíz százalékos növekedés 2024-hez képest. 979 milliárd dollárra nőnek a bevételek, de mivel az év végi tényadat mindig több, mint az előrejelzés, a fuvarozóknál hűthetik a szovjetszkoje igrisztojét, december utolsó napjaira meg lesz az ezer milliárd dolláros globális bevétel. Ami pedig az utasszámot illetik, tízmillió hiányzik a kerek ötmilliárdhoz, ha a kereslet ilyen intenzíven alakul, meglehet az is.

A légitársaságok 7,2 dollárt keresnek utasonként 2025-ben – ez egy magas költségekkel és beruházási intenzitással járó iparág esetében nem számít túl magasnak, mondta Marie Owen Thomson, a IATA vezető közgazdásza és elemzője.

Emlékeztetett: a légi szállításhoz használt eszközök ára 100-250 millió dollár között mozog. Paradox módon, az iparág legnagyobb problémája, hogy kevés a repülőgép és a társaságok nem tehetik bele a dollár százmilliókat abba, hogy sűrű fillérek elvén pénzt termeljenek.

17000 repülőgép átadására várnak a világ légitársaságai, még sohasem volt ilyen magas a fixen megrendelt, de át nem adott repülőgépek száma, ráadásul

1100 tíz évnél fiatalabb gép még mindig a tárolt állapotban várja, hogy újra repülhessen

– ez a világ teljes flottájának körülbelül 3%-a és mit nem adnának azért, hogy megérkezzenek a forgalomba visszaállításukhoz szükséges alkatrészek – hívta fel a figyelmet Willie Walsh, a IATA első számú embere, a BA volt vezére. Ha a Covid miatt leállított gépek újra repülnének, 3%-al nőne globálisan a légiközlekedés kapacitása, ez már olyan mérték, amely jótékony hatással lenne az repülőjegyek árára.

Ezen a ponton kanyarodjunk vissza az árakhoz Marie Owen Thomson táblázata is rendkívül érdekes, ha megnézzük a nyereségtermelő képességet régiónként.

Európa csak harmadik a közel-keleti és az amerikai piacok után, az összes más régió pedig jóval le van maradva. Nagyon nem mindegy, hogy 27,2, 8,9 vagy 2,6 dollárt keresnek a társaságok egy jegyen. Hogy mennyi az elérhető nyereség, az függ attól, milyen költségeket tesz a fuvarozókra a politika és attól, mennyit lehet elkérni a régióban a jegyekért. Nem mellékes a munkaerő-költsége sem, az összes többi költségelem nagyjából ugyanolyan mértékű a világon.

Globálisan nő munkaerőköltség, a volatilis üzemanyagárakat – az üzemanyag költsége maga 236 milliárd dollár lesz 2025-ben – fedezni kell, ami pénzbe kerül, az ellátási lánc zavarai is növelik a költségeket, és még nem is beszéltünk arról, hogy mennyibe kerül az energiaátállás és a dekarbonizáció – bővebben itt – ami fontos és csodálatos törekvés, de mint az előző posztban írtam, drága és bizonytalanságokkal teli.

Még egy dolog a fenti táblázatról. Talán az Asia-Pacific régióról leszámolják a riportok Indiát és önálló régióvá emelik, tekintettel arra, hogy India a világ 4. legnagyobb piaca. Rekordszámú repülőgép megrendelést adtak le az indiai társaságok, világszínvonalúak iaz nfrastrukturális fejlesztések, zöldmezős reptér-fejlesztések zajlanak az országban, hogy még nagyobb legyen a forgalom, több embernek lehetővé téve a repülős utazást – méltatta az eredményeket Willie Walsh. Ez mindenhol nagy gazdasági felhajtóerő. Különösen egy ekkora, gyorsan fejlődő országban. A képen Willie Walshjobbján Pieter Elbers, az IndiGo CEO-ja, aki ezt megelőzően a KLM-et vezette.

A légiközlekedés fenntarthatósági törekvéseinek alfája és omegája a SAF, azaz a fenntartható repülési üzemanyag. A légitársaságokat tömörítő IATA friss előrejelzése szerint 2025-ben a globális SAF-termelés eléri a 2 millió tonnát, ami ugyan duplája az előző évinek, de még így is csupán a légitársaságok teljes üzemanyag-felhasználásának 0,7%-át teszi ki – DE!! – még így is 4,4 milliárd dollárral növeli meg a globális üzemanyagköltségeket. Mit jelent ez? A zöld átállásnak komoly ára van, amit mindannyian megfizetünk a repülőjegyekben, és ha nincs koordináció, az államok pedig nem segítik az átállást, ez az ár sokkal drágább lesz, mert jóval kevesebb SAF van a piacon, mint amennyi kellene.  (Újdelhi, 2025. június 1.)

Arról, mennyire fontos a fenntartható repülőgép-üzemanyag, és arról, hogy mekkora munka egy felépíteni egy globális iparágat kiszolgáló ellátórendszert, itt és itt írtam már, és készülök egy újabb írással is, ami kicsit jobban bevezet a technikai részletekbe – mert Magyarországon is van SAF-fejlesztés – és hozza a légitársaságok vezetőinek véleményét is az európai szabályozásról. De addig egy friss nézőpont, űj-Delhiből, ahol a világ légitársaságainak vezetői üléseznek és a SAF az egyik legforróbb téma. 

Európa: kötelező előírások, elszálló árak

Az EU és az Egyesült Királyság 2025-től kötelező SAF-keverési előírásokat vezetett be. A szándék nemes, de mivel nincs elég SAF a piacon, az árak Európában megduplázódtak, mert bele kell számolni a compliance cost nevű tételt is. Így a SAF már ötször drágább lett, mint a hagyományos kerozin[.  Az IATA szerint az idei 1 millió tonna SAF beszerzése 1,2 milliárd dollárba kerülne, de a megfelelési díjak további 1,7 milliárd dollárt tesznek hozzá – ez az összeg akár 3,5 millió tonna CO₂-kibocsátás más úton történő csökkentésére is elég lenne. A IATA arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kötelezvények az uniós szabályozásban ahelyett, hogy ösztönöznék a SAF használatát, inkább akadályozzák azt, és feleslegesen terhelik a légitársaságokat.

Digitális eszközök és globális együttműködés

Globális iparági szervezetként az IATA nem csak kritizál, javasol is: két új kezdeményezéssel próbálja átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a SAF-piacot:

SAF-nyilvántartás (CADO): Globális, transzparens rendszer, amely nyomon követi a SAF-vásárlásokat, felhasználást és a kapcsolódó kibocsátáscsökkentéseket, elkerülve a duplikált elszámolásokat.
SAF Matchmaker:  Egy digitális platform, amely összeköti a légitársaságokat a SAF-gyártókkal, elősegítve a kereslet és kínálat hatékony találkozását és megakadályozva, hogy egyes szereplők olyan egyedi megállapodásokat kössenek, amely korlátozza más piaci szereplők hozzáférését és árdrágulást hoz. 

Mindeközben India: új SAF-nagyhatalom születőben?

Miközben Európa a költségekkel küzd, India előrelép. Az 1.4 milliárdos ország, amely ma már hivatalosan is a világ negyedik legnagyobb piaca a polgári repülésben hatalmas mezőgazdasági hulladék- és etanolbázissal rendelkezik, ezért ambicinálja, hogy termeljen annyit a fenntartható üzemanyagból, hogy ne csak a saját, óriási piacát szolgálja ki, de  belépjen a nettó SAF-exportőrök piacára. 

Érdekesség, Indiában is vannak SAF-előírások a légitársaságoknak, de ma ésszerűbbnek tűnőek, mint az uniós szabályozás. India 2027-től 1%, 2028-tól 2% SAF-keverési célt tűzött ki a nemzetközi járatokra, miközben a kormány árgaranciákkal, tőketámogatással és támogató szabályozással Ösztönzi a piac fejlődését. Itt kell megjegyezni, hogy Indiában a repülésnek önálló minisztériuma van, Shri Ram Mohan Naidu a legfiatalabb miniszter a kormányban és ahogy személyesen is láthattam a fellépését, rendkívül dinamikus és pragmatikus vezető. 

Merre tovább?

A SAF nélkülözhetetlen a légiközlekedés dekarbonizációjához, de a jelenlegi termelési volumen és árstruktúra mellett nem várható gyors áttörés. Az IATA szerint a kormányoknak át kell irányítaniuk a fosszilis támogatásokat a SAF felé, átfogó energiapolitikát kell alkotniuk, és támogatniuk kell a CORSIA rendszer sikerét. India példája azt mutatja, hogy megfelelő nyersanyag-bázissal, progresszív politikával és ipari együttműködéssel a fenntartható repülés nemcsak zöld álom, hanem reális gazdasági lehetőség is lehet – ha a szabályozás nem fullad öncélú bürokráciába. A  repülés jövője mostanában áll új pályára, de egyelőre a turbulens szakaszon járunk.  

Egész biztos, hogy minden intézkedés a felét éri, ha maguk a légitársaságok nem igazítják a napi járatüzemeltetésüket a csúcsidőszak kihívásaihoz. Ezért nézzünk rá, hogyan készül a Wizz Air a legnagyobb Budapestre üzemelő légitársaságként - sorozatunk 2. részében. Az első részben azt néztük meg, mi történt a Huingarocontrolnál, hamarosan pedig jövünk a Budapest Airporttal is. 

 1.: Akciócsoport

A Wizz Air dedikált, 0–24 készenlétű akciócsoportot hozott létre, amely a járatüzemeltetés, az ügyfélszolgálat, a földi kiszolgálás és a kommunikáció közötti koordinációt biztosítja, agilis szakemberekkel, akik idejekorán felismerik a potenciális problémalehetőségeket és szállítják azokra a lehető leghatékonyabb (legkisebb kiadással járó) megoldást.

2.: Tartalék személyzet és gép 

A főbb repülőtereken tartalék személyzetet és kabinszemélyzetet, azaz pilótákat és utaskísérőket állítottak készenlétbe, hogy szükség esetén azonnal bevethetők legyenek, ezzel csökkentve a járattörlések és késések kockázatát. Emellett már nemcsak a repülőtér 1 órás vonáskörzetében, hanem a légikikötőben is lesz készenlétben álló crew. A forgalom növekedésével és a flotta bővülésével a tartalék repülőgép kapacitások is növekednek - szigorúan a költséghatékonyság elvét figyelembe véve. 

3.: Menetrend újratervezés

A légitársaságok – tehát nemcsak a Wizz Air – az irányítás, a repülőtér és a földi kiszolgálás közös koordinációjának eredménye, hogy a reggeli hullámban elnyújtva indul el az a huszonvalahány járat, amely eddig reggel 5.50 és 6.40 között indult. Ez az ötven perces időablak most 5.10 és 6.50 közötti száz percre nőtt, így biztosítva, hogy a földi kapacitások szűkössége ne késleltesse a reggeli hullámot, biztosítva, hogy a nap eleji járatok időben elinduljanak, és ne alakuljanak ki láncszerű késések. 

4.: Flottabővítés, egyszerűsített menetrend és új útvonalak

A Wizz Air egyszerűsíti a menetrendet is: fokozatosan megszüntetik az összetett, több szakaszból álló „W-járatokat”, így az esetlegesen kieső repülőgépeket könnyebb pótolni és könnyebb változtatni a repülőgépek allokációján is, ha arra van szükség. A Wizz Air flottája folyamatosan bővül: jelenleg 232 Airbus repülőgépet üzemeltetnek, ezek átlagéletkora mindössze 4,5 év, és a tervek szerint 2030-ra elérik az 500 gépes flottaméretet.

További fejlesztések is vannak csőben, de ezeknél azt mondhatjuk: a pudding próbája az evés. A Wizz Air app és ügyfélszolgálati csatornákban egyre több az automatizáció, például mesterségesintelligencia-alapú asszisztenst és csetbotot fejlesztenek, az utasokkal való kommunikáció hatékonyabbá tételére. Hogy ez mennyit fog segíteni, az a gyakorlatban derül ki.

+1.: Ritkán repülő nyaraló járatok prioritása

A nyáron prioritást élveznek a kis frekvenciával repült nyaraló útvonalak, a légitársaság arra törekszik, hogy ezeken az útvonalakon semmiképp se kelljen törölni a járatokat annak érdekében, hogy az utasok a lehető legkisebb kényelmetlenséget szenvedjék el. 

Idén is akkora káosz lesz a nyári csúcsszezonban, mint tavaly? Ezt a kérdést teszik fel a legtöbben ezekben a hetekben, ezért elindítok egy három részes sorozatot, amelyben megnézzük, milyen intézkedésekkel készülnek az érintettek – a Hungarocontrol, a legnagyobb Budapestre üzemelő légitársaság, a Wizz Air és a Budapest Airport – annak érdekében, hogy ne legyenek olyan fennakadások a légi forgalomban, amilyenre példa volt tavaly nyáron. Megelőlegezett összegzés: fontos, nagy hatású és szakmailag is jelentős változásokat léptetett életbe minden érintett. Ennek ellenére maradtak kockázatos gócpontok, amelyek miatt ha utazunk, érdemes felkészülni a késésekre.  1. rész.:

A 2025-ös nyár minden eddiginél nagyobb kihívásokat tartogat a magyar légi közlekedés számára: a HungaroControl előrejelzései szerint a hazai átrepülő forgalom 8–12 százalékkal, míg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terhelése akár 15 százalékkal is nőhet az előző évhez képest. Már az év első négy hónapjában több mint 327 ezer repülőgépet regisztráltak a magyar légtérben, ami 7 százalékos növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. A forgalom bővülése mellett idén is lesznek nagy kiterjedésű zivatarónák, vagy más szélsőséges időjárási jelenségek, amik miatt átmenetileg korlátozni kell az átrepüléseket vagy a le- és felszállásokat a légtérben.

Nem elég, ha Budapesten és a magyar légtérben vannak kedvező körülmények. Ha ezek a zavaró tényezők az útvonal bármely részén előfordulnak, vagy épp a célrepülőtéren, a járat késni fog.

DE nézzük, hogyan alakult a forgalom az elmúlt években. Itt vannak a Hungarocontrol hivatalos adatai.

Hogyan értelmezzük ezt? Ha visszaemlékszünk a 2024-es évre, azt mondtuk, hogy kapacitásának úgymond a határára ért a légiforgalom irányítás Magyarországon – ez persze csak a nyári csúcsszezonra volt igaz. De így is,  az ábrákon a sárgával jelölt növekedéshez kell viszonyítani azt a kapacitásnövekedést, amit a légiforgalmat irányító szolgálat elért. A HungaroControl az elmúlt hónapokban jelentősen növelte a légiforgalmi irányítók létszámát: 9 új irányító szerzett szakszolgálati engedélyt, 13 szakember külföldről csatlakozott a csapathoz, és több korábban távozott irányítót is visszacsábítottak. Emellett a vezetők is bekapcsolódnak a forgalmi irányításba, ha szükséges. A cég megerősítette a reggeli műszakokat, és nagyon fontos: a legleterheltebb időszakban önkéntes készenléti rendszert vezettek be – vagyis, önkéntesen azok az irányítók is beszállhatnak ilyenkor, akik nincsenek beosztva szolgálatra. Természetesen, a kötelező pihenőidők szigorú betartásával, hiszen a repülésbiztonság továbbra is elsődleges, de a cél az, hogy a magyar légtérben keletkezett járatkésések száma jelentősen csökkenjen.

Ez már csak azért sem olyan egyszerű, mert a forgalom növekedése olyan jelentős, hogy idén a januári alacsony szezonban mozog annyi gép a légtérben, mint hat éve a nyári csúcsszezon tipikus hónapjában.

A járatkésések csökkentése érdekében a HungaroControl átalakította a magyar légtér szerkezetét, hogy több átrepülő járatot tudjon egyidejűleg kezelni. Hogy klevesebb kapacitást kelljen allokálni a légtér azon részeire, ahol kisebb a forgalom és többet oda, ahol nagyobb. Valahogy így:

Technológiai oldalon is újításokat vezettek be: fejlett irányítórendszerek (pl. TopSky-ATC), mesterséges intelligencia alapú forgalom-előrejelzés és világelső távoli toronyirányítás segíti a gördülékeny működést. Az időjárás okozta fennakadások mérséklésére szorosabbra fűzték az együttműködést a meteorológiával: a légiforgalmi irányítóteremben dedikált meteorológus dolgozik a legforgalmasabb órákban.  

Aki követi a prémium repülés világát, az tudja, hogy a Qatar Airways Qsuite már eddig is mércét jelentett a business class kategóriában. Most viszont itt a Qsuite Next Gen, amely a 2025-től érkező Boeing 777-9 gépeken debütál, és néhány olyan technikai újítást hoz, ami miatt valóban átalakul az utazási élmény a businessen. 

 A légiközlekedés prémium szolgáltatásainak világában ritkán jelenik meg valóban forradalmi újdonság. Az Air France tíz év után megújította a teljesen megújult La Première suite-t, amely a luxus, a személyre szabhatóság és a technológia eddig nem látott ötvözete a hosszú távú járatokon. Az új fedélzeti berendezést a STELIA Aerospace gyártja Franciaországban. Elsőként az Épernay névre keresztelt 777-esen találkozhatnak vele az utasok. Ezt a First Classt biztosan az élvonalban jegyezzük, az új Emirates, az új Etihad és a Singapore Airlines első osztályai mezőnyében emlegeti a szakma, annak ellenére is, hogy nincs fedélzeti zuhanyzó és zárható ajtó.  

A közel 3,5 négyzetméteres privát tér 25%-kal tágasabb, mint az előző generáció, és mindössze négy ilyen exkluzív lakosztály található egy Boeing 777-300ER fedélzetén.  Az új La Première suite minden részletében a francia elegancia megtesesülése. Egy suite öt ablaknyi helyet foglal el a fedélzeten, és ennyi ablakon keresztül árasztja be a természetes fényt, miközben – egyedüliként az iparágban  –, a padlótól mennyezetig érő, vastag függöny biztosítja a privát szférát az utasnak, aki 10-12 ezer dollárt fizet egy Párizs-New York oda vissza útvonalon a frist class experiencért.

A suite egy moduláris kialakítású fülke az első osztályon. Egy ergonomikus ülésből és egy chaise longue-ból áll, amely egyetlen mozdulattal kétméteres, teljesen sík ággyá alakítható, ami nem vékonyodik el, nem megy be a másik ülés alá, hanem ágy, akárcsak a szobánkban. Az ülés minden repülési fázishoz – felszállás, étkezés, pihenés vagy alvás – tökéletesen igazítható, a chaise longue pedig ideális olvasáshoz vagy filmnézéshez, vagy ha az utas akarja, meginvitálhatja útirását egy beszélgetésre. .

Technológia és kényelem felsőfokon

Az utasok két 32 colos 4K kijelzőn élvezhetik a több mint 1500 órányi fedélzeti szórakoztató tartalmat, akár az ülésből, akár a chaise longue-ból vagy az ágyból. A rendszerhez zajszűrős fejhallgató jár, de saját Bluetooth-os eszközök is csatlakoztathatók. A suite minden elektronikus berendezése – ülés, világítás, ablakredőnyök – egy intuitív, vezeték nélküli érintőképernyős tabletről vezérelhető.

A fedélzeten van:

-110V/220V-os konnektor

-USB-A és USB-C csatlakozók

-vezeték nélküli töltőállomás

-dedikált okostelefon- és tablet-tartó

A személyes tárgyak számára padlószintű, tágas tárolók és külön fiókok állnak rendelkezésre, az ágy mellett pedig egy megvilágított, tükrös rekesz is helyet kapott.

A La Première suite anyaghasználata – teljes bőr, puha gyapjú, egyedi szövetek – és színvilága (szürke, piros akcentusokkal, pezsgőszínű fém részletekkel) hagyományosan a párizsi haute couture világát idézi.

A fej feletti tárolók eltűntek, így a tér még tágasabbnak hat, a személyes poggyászokat a padlószintű rekeszekben lehet elhelyezni - ami az egyik legnagyobb kényelmi feature-e a kabinnak.

A vadonatúj La Première suite elsőként a Párizs–New York járaton (AF004/AF001, illetve szerdánként AF006/AF005) debütált 2025 áprilisában. A nyári menetrendben pedig Los Angeles, Szingapúr és Tokió-Haneda is bekerül a célállomások közé, 2026-tól a tervek szerint minden útvonalon az új La Première lesz elérhető, ahol üzemel ez az osztály.

Az Air France a La Première utasok számára már a repülőtéri élményt is új szintre emelte: tágas check-in lounge, dedikált privát terek a váróiban Michelin-csillagos ételkreációkkal, és gondosan válogatott bor- és pezsgőválaszték várja az utasokat.

Nem csupán egy első osztályú ülés, hanem egy valódi privát lakosztály az égen. Aki valóban exkluzív, páratlan utazási élményre vágyik, annak ez a prémium termék kötelező kipróbálni való újdonság. Már csak ezért a piperekészletért is. 

Na, ilyet is ritkán olvasni: az Emirates úgy ünnepli a 6,2 milliárd dolláros extra nyereségét (!!!) hogy 22 heti fizetéssel (egy év 52 hét, csak hogy legyen viszonyítási alap) amire akkora összeget költenek, hogy más légitársaságok azt is megirigyelnék...

Az Emirates több mint 120 000 alkalmazottja tehát saját szintjén hatalmas bónuszt kap, a vállalat minden alkalmazottja 22 heti alapfizetésének megfelelő bónuszt kap. ami az éves fizetés 42%--a. Alapfizetésről beszélünk, tehát a képletben nincs  benne az óradíj a repülülésért, a külállomosokon töltött időért és a tand-by ért fizetettI pénz, de ez akkor is rendkívül bőkezű. Mondhatjuk, lehet is attól a cégtől, amelyik a világ legeredményesebb légitársaságává vált. Persze nem ez az első eset: tavaly ilyenkor 20, azelőtt 24 heti bónuszt kaptak a dolgozók, amikor az Emirates jól teljesített, a légitársaság több heti fizetésnek megfelelő bónuszokat ajánlott fel a dolgozóknak.

És itt jegyezzük meg azt is:

a dolgozók felé elvárások is vannak, erről mindenki meggyőződhet utasként az EK fedélzetén.

Én konkrétan nem találkoztam olyan emberrel, aki azért írt volna panaszt a légitársaságnak, mert nem kapta volna meg az általa igényelt asszisztenciát, vagy udvarias modort akár a személyzettől, akár a földi kollégáktól. 

Az Emirates eredményeit kommentálva már írtam: ékes bizonyítéka annak, hogy igenis van igény a prémium szolgáltatásokra, igenis lehet nyereségesen üzemeltetni hosszú távú járatokat úgy, hogy emberi fogyasztásra alkalmas ételt és minőségi italokat adsz turista osztályon is, és nem vagdosol le minden költségelemet az üzemelésből. Ja ehhez magasan kell tartani a színvonalat, mert így magasan tarthatod az árakat, és igen, mindez egy rendkívül attraktív adózási és szabályozási környezetben valósul meg, teszem azt, a fizetéseket nem terheli még egy nettó bértömegnek megfelelő adó- és járulék, meg egyéb teher, nyilván gyökeresen más lenne a pénzügyi képlet az Európai Unióban. Meg ugye az üzemanyag és a reptéri munkaerő is nagyon olcsó. Tény. A lényeg, hogy amikor versenyképességről és támogató szabályozásról beszélnek a légitársasági vezetők, nem üres lózungokat puffogtatnak, hanem olyan körülményekről beszélnek, ami igenis hatással van az utazásainkra.  

Mindenesetre kifejezetten ritka, hogy a légitársaságok ilyen nagy összegű bónuszokat adjanak a nyereségrészesedés részeként. Az egyetlen légitársaság, amely megelőzte az Emirates-et, a Singapore Airlines, amely tavaly 32 hetes bérprémiumot ajánlott fel alkalmazottainak.

A Budapest Airport tavaly után másodszor is elnyerte az Európa legjobb repülőtere díjat a 15-25 milliós utasforgalmat kezelő repülőterek kategóriájában. Az elismerést odaítélő Repülőterek Nemzetközi Tanácsa nevű szervezet összesen 810 repülőtér-üzemeltetőt tömörít, amely a világon összesen 2110 repülőtér mindennapi működéséért felelős. A z elismeréshez a világ 400 repülőterén kérdezték az utasokat annak érdekében, hogy friss élmények alapján történjen az értékelés, vagyis tényleg ki lehet jelenteni: ez az elismerés valódi utazók friss érzülete alapján, azok közvetlen visszajelzését követően kerül a megfelelő repülőterekhez. Nézzük, miért kapta meg az elismerést a BUD és hol vannak még problematikus területek?

A Budapest Airport minden évben részt vesz ebben a nemzetközi utaselégedettségi felmérésen, amelynek keretében az utasok 37 különböző szempont alapján értékelik a repülőtéri szolgáltatásokat. 2024-ben az utasok általános elégedettségi szintje minden negyedévben meghaladta az 5-ös skálán 4-es értéket. 

"Az utasélmény tekintetében globális szinten az egyik legjobb repülőtér, amely arra ösztönöz, hogy a továbbiakban is folytassák a minőségfejlesztést!" – mondta Justin Erbacci, az ACI World főigazgatója. "Ez a legfontosabb visszaigazolás, amit kaphatunk, hiszen az utasok valós időben adnak visszajelzést arról, amiért mi nap mint nap dolgozunk” – mondta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója.

Milyen szempontok nyomnak a latban? 

Az utasok szempontjából az egyik legfontosabb faktor, a biztonsági ellenőrzés zökkenőmentessége, gyorsasága. A BUD esetében ez szerepel a legjobbra értékelt kritériumok között. De hasonlóan fontos a repülőtéri személyzet és a biztonsági ellenőrök udvariassága, valamint a repülőtéren történő tájékozódás utasbarátsága - azaz az  eligazodás könnyebbsége. De hogy számokról is beszéljünk: az utasbiztonsági ellenőrzéshez szükséges idő 10 perc alatt maradt a decemberi csúcsidőben és a nyári csúcs alatt pedig 15 perc alatt maradt. A forgalom szempontjából nem kiemelkedő időszakokban pedig nem ritka az öt perc alatti időigény sem. 

Az utasok elégedettsége nagyban kötődik a reptéren elérhető üzletek, kávézók, éttermek választékához és minőségéhez. Olyan dolgokhoz, mint hogy milyen gyorsan és milyen drágán lehet venni vizet a reptéren, milyen vásárlási lehetőségek vannak, van-e helyi termékeket kínáló ajándékbolt és még sorolhatnám. 

Van-e elég természetes fény a terminálban? Tágasak-e a folyosók? Jól láthatók és jól elhelyezettek a kijelzők? Mennyit kell gyalogolni? Akadálymentesítettek-e az utasútvonalak, vannak- működő listek és mozgólépcsők, amelyek megkönnyítik a szintek közötti közlekedést?  Ezeken mind múlik az utasélmény, és ezekben vitathatatlanul jó a Budapest Airport.

Az eddig felsorolt faktorok sokszor évtizedes fejlesztési munka eredményei, amelyhez kell egy jól képzett és elkötelezett repülőtéri szakmai team, amely képes jó irányba vinni a fejlesztési folyamatokat akkor, amikor egy repülőtér növekszik. Ezt fontos leszögezni, mert az egyik kiemelkedő értékelési faktor ebben a kutatásban a repülőtéri munkatársak kedvessége...

Számítanak az olyan intézkedések is, amelyek rövid távon reflektálnak egy-egy felmerülő problémára. Például a Budapest Airport esetében a tulajdonosváltást követően hoztak létre olyan speciális zónákat, amelyekben a késéssel induló vagy épp törölt járatok utasainak nyújtanak segítséget, ahol képesek gondoskodni komplett családok igényeiről. Nagyon fontos, hogy az ilyen felmérések elég hamar képesek visszaigazolni az utasbarát intézkedések hatásait. Ebben lehet nagy hatása annak, hogy a Vinci Airport személyében egy fekete öves, globális tapasztalatokkal rendelkező üzemeltető irányítja a budapesti légikikötőt.  

Családbarát belső fejlesztések: a gyermekkel utazókra minden repülőtérnek kiemelt figyelmet kell biztosítania és ez az elmúlt években olyan terület volt, ahol valóban jogos kritika érhette a terminált. Az utóbbi időben kialakítottak családbarát szobákat, kialakítottak három minőségi játszóteret és növelték az utasok által díjmentesen használható babakocsik számát.  

Önkiszolgáló poggyászfeladás: ebben jó tracken van a repülőtér, de hosszú távon még több automata berendezésre van szükség. Alapvetően minden olyan fejlesztés, amely eliminálja a sorbanállást és automatikusan képes intézni az utazási előkészületeket, nagyon jó hatással van az utasélményre. Akárcsak a prémium, de fizetős szolgáltatások fejlesztése. 

Wifi: a gyors, jól lefedett és biztonságos nyilvános wifi még mindig sok reptéren nem természetes. Budapesten viszont jó. 

Fogyatékkal élőket segítő fejlesztések: a látássérülteket segítő jelzések és az autizmussal élőket segítő szenzoros szobák minőségi megvalósítása segíti a speciális figyelmet igénylő utasokat. 

Hol van tere a fejlődésnek? 

Az utasélményben a repterek legnagyobb törekvése mellett kiemelkedő szerepük van a földi kiszolgálóknak, náluk van a checkin, a beszállítás (beleértve a gépekhez közlekedő buszok üzemeltetését) a csomagfelvétel- és kézbesítés feladata, részben a reptéri jegyeladás is. Nos, ezen a téren rendkívül sokat lehetne még fejlődni.

Még mindig vannak magaspadlós, büdös diesel buszok Budapesten, ráadásul olyan légitársaságok kiszolgálásában vesznek részt, mint a Lufthansa, a Swiss, vagy az Austrian.

 Még mindig hektikus a prémium utasok elsőbbségi csomagkézbesítése. Sokszor a szervezettséget is lehet kritikával illetni, rendszeres például, hogy egy repülőgépnyi utas sokszor 5-10 percet várakozik céltalanul az utashídban, vagy hogy nincs ott érkező gépeknél időben a busz, vagy épp az utashidak kezelésére alkalmas személyzet, amiatt az érkező repülőgépek és az utasok várakozni kényszerülnek. 

Prémium várók: ebben a kínálatban vitathatatlanul fejlődni kell. A földi kiszolgálók által üzemeltetett várók sajnos a kétezres évek eleji színvonalat képesek hozni és egyáltalán nem tudják kihasználni azt a lehetőséget, hogy még az indulás előtt adjanak egy kis ízelítőt a magyar gasztronómiából. A Mastercard váró az egyetlen létesítmény, amely igényességben kiemelkedik az átlagból, hátránya azonban, hogy  kicsi és nem ideális a nyitvatartása, Nagy szükség volna innovációra ezen a területen. 

Útlevélellenőrzés és vám: a Schengenen kívülről érkező járatok utasai esetében sokszor felmerülő gond, hogy hosszú az útlevél-ellenőrző sor és kevés az automata útlevélvizsgáló. Amikor este egy időben érkezik több járat az Egyesült Királyságból, akár 15-20 perces sorok, vagy még hosszabbak is kialakulhatnak. De a szélestörzsűekkel járó légitársaságok (Emirates, Qatar, Air China, Koreain Air, Shanghai Airlines)  munkatársai is rendre emlegetik, hogy egyszerre 2-3-4 száz utas kezelése több alkalommal tud nehézkes lenni, mint az ideális.  

1 millió tonna – ennyi fenntartható (zöld) repülőgép-üzemanyagot állítottak elő a termelők globálisan 2024-ben, ami a légiközlekedési iparág szerint is rendkívül kevés, a légitársaságokat tömörítő iparági szervezet, a IATA egy évvel ezelőtti előrejelzése 2024-re 1,5 millió tonna volt. A Nemzetközi Légi Szállítási Szervezet (IATA) decemberben egy olyan tanulmányt mutatott be, amely rávilágít arra, hogy a fenntartható üzemanyag – angolul sustainable aviation fuel – a világ repülőgép-üzemanyag felhasználásának mindössze 0,3%-át teszi ki, és az előrejelzések szerint 2025-re csak 0,7%-ot fog növekedni ez az arány.

Preeti Jain (képünkön) , a IATA fenntartható üzemanyagokkal kapcsolatos transzformációs programjának vezetője szerint a "zöld kerozin" előállítási arányának lényegesen gyorsabban kell növekednie ahhoz, hogy az ágazat elérje a kibocsátási célokat, példának okáért a NetZero2050 programban megfogalmazott nulla kibocsátási célt. Willie Walsh, a IATA főtitkára, a szervezetben megszokottnál lényegesen keményebben fogalmazott több ügyben is, beleértve a SAF-ügyet, amely a légiközlekedési ágazat egyik legfontosabb témája a fenntarthatósági célok miatt. "A légi közlekedési ágazat nem halad elég gyorsan a fenntartható üzemanyag előállítására és felhasználására vonatkozó célok eléréséhez. Nem haladunk annyit, amennyit reméltünk, és biztosan nem haladunk annyit, amennyire szükségünk lenne” - mondta Walsh a IATA genfi médianapján újságíróknak. 

Jain és Walsh részletesen bemutatta, hogy hiányoznak az épülőben lévő biofinomítók, amelyek a fenntartható sugárhajtómű-üzemanyagot előállíthatnák. A technológia adott és kipróbált, a SAF előállításához rengeteg hulladékot lehet felhasználni, ugyanakkor a fenntartható üzemanyagok gyártási kapacitásának kiépítése igen jelentős tőkeköltségeket igényel, a következő évtizedre mintegy ötezer milliárd dollárnyit, amit önmagában az ágazat nem képes kitermelni – ebbe nemcsak a gyárak értendők bele, hanem az üzemanyagok szállítási és tárolási infrastrukturájának felépítése is. Az alábbi ábrán egy 2030-as iparági előrejelzés arról, melyik régió mennyiben járul hozzá a SAF termeléshez és milyen technológiák révén. 

Az IATA álláspontja szerint az olajipari nagyvállalatoknak kell vállalniuk a felelősséget a fenntartható repülőgép-üzemanyag termelésének fokozásáért, nem a légitársaságoknak, amelyek maguk nem termelnek üzemanyagot. Nagy probléma, hogy jelenleg a SAF 2-4szer annyiba kerül, mint a fosszilis, és mindaddig, amíg ez a távolság nem csökken, üzleti projektként nem értelmezhető a SAF – legalábbis a légitársaságok szempontjából. A két ár közötti csökkenéshez azonban az is kell, hogy bizonyos nagy termelő államok vonuljanak ki a kerozin előállítás állami támogatásából.

Itt ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy mindez nem hozza-e a légitársaságok üzemanyag-költségének jelentős növekedését, azaz hatással lehet-e az árakra is, amire a válasz, hogy rövid távon igen, de a fenntartható üzemanyagok részarányának jelentős növekedésével egyrészt csökken az előállított üzemanyagok egységára, másrészt, és ez is nagyon fontos: az ágazat ellenállóbb lesz a kőolaj-árak ingadozásával szemben.

A IATA 2025-ben új projektet indít a globális fenntartható repülőgép üzemanyag-kezdeményezések jobb nyomon követése érdekében, hogy az ágazat fejlődését átláthatóbbá tegye. Willie Walsh szerint Európa elmarad az Egyesült Államok mögött a termelőüzemekbe történő beruházások ösztönzésének ösztönzésében.