22 százalékkal több utast szállítottak a világ légitársaságai, mint tavaly, az adatok szerint az utasszám meghaladta a Covid előtti utolsó év, 2019 rekordforgalmát. Szépen nő a légitársaságok profitja is, ez mégis probléma: az utasok számához és az árbevételhez képest meglehetősen alacsony, a net profit margin 2.7%. Az egy utasra jutó profit 5.44 dollár, ami Willie Walsh, a légitársaságokat tömörítő IATA elnöke szerint épp annyi, amennyibe egy londoni Starbucksban egy nagy latte kerül.
Magára talált a légiközlekedés, üzleti értelemben biztosan: a Covid után 2022-ben már látni lehetett a lendületes visszapattanás jeleit, de idén már mondhatjuk: a forgalom a 2019-es eddigi rekordév szintje körül lesz 2023 végén, van olyan mutató, amiben meg is haladja azt. A nemzetközi légi szállítási szövetség, a IATA előrejelzései az idei évre már szinte biztosak, hiszen látni a decemberi foglalásokat, e szerint
az árbevétel mintegy öt százalékkal lesz a 2019-es fölött, 896 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 21.7 százalékos növekedés. 2019-ben ez 838 milliárd dollár volt, tehát a nominális erősödés egyértelmű, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, az idei bevétel minimálisan marad el 2019-től. 2024-re 964 milliárd dollárt jósol a IATA.
Ami az utasszámot illeti, tavalyhoz képest 22 százalékos a globális növekedés, csaknem 4.3 milliárd a szám, a covid előtti csúcsévben 4.5 milliárd légi utast regisztráltak, a jelenlegi előrejelzések szerint 2024-ben 4.7 lesz a szám. Vagy még több. A IATA mindig a visszafogott előrejelzésekre épít, az év eleji előrejelzéseknél, ha nincs valamilyen globális krízis a világban, ami visszaveti az utazásokat, mindig jelentősen jobb a valós szám.
Ha regionálisan is megnézzük az adatokat idén mindenhol a 2019-es fölött van az utasszám, kivéve az ázsiai-csendes-óceáni régiót, ami csak 92%, ez annak köszönhető, hogy Kínában rendkívül sokáig voltak érvényben a korlátozások.
Aki azt gondolná, mondjuk az általa repülőjegyekre kifizetett összeg nagysága alapján, hogy a profit is javult, nem téved: a net profit idén 23,3 milliárd dollár, jövőre bőven 25 milliárd fölött lesz. Ha a régiókat nézzük, Afrika, Latin-Amerika és az Asia-Pacific van csak minimális mínuszban, Európa és Észak-Amerika erős pozitívban, a közel-kelet a nagy globális légitársaságaival sem tudja számszerűen megközelíteni még Európa nyereségét sem. Mindez azt jelenti, hogy pént termel az ágazat.
Csak nem mindegy, mennyit. Willie Walsh, a IATA első embere, a British Airways és az IAG volt vezére nyáron még arról panaszkodott, hogy három dollárt sem éri el az egy utasra jutó nyereség, ami kevesebb, mint egy New York-i metrójegy ára. Nos, az elmúlt fél évben ez megduplázódott, már 5.44 dollár a nyereség, amiből kijön egy grande latte is egy londoni Starbucks-ban, de Walsh továbbra sem elégedett. Pedig, ha ilyen ütemben javul az eredményesség, jövőre talán egy gin and tonicra is be lehet nevezni.
A net profit mellett érdemes megnézni az üzemi nyereséget is amely idén 40.7 milliárd dollár, jövőre 49.3 is lehet – mondta Andrew Matters, a IATA szabályozásért felelős igazgatója (a fenti képen). Mindebből arra lehet következtetni, hogy súlyos pénzügyi költségei vannak a légitársaságoknak, fedezni kell az üzemanyagárakat, fizetni kell a covid alatt kapott tőkejuttatásokat és a munkaerőhiány, valamint az ellátási lánc akadozásával járó költségeket is finanszírozni kell. Nem is szólva a fenntartható üzemanyagokhoz való hozzájárulásról.
Ami az ellátási láncot illeti: a repülőgép-alkatrészek terén akadoznak a szállítások, emiatt még mindig nincs minden covid alatt leállított repülőgép a forgalomban, mindezzel párhuzamosan az új repülők sem olyan ütemben kerülnek a piacra, mint a légitársaságok szeretnék, mindez pedig azt jelenti, hogy a légitársaságok nem tudják olyan ütemben növelni a kapacitást, mint amit az utazók igényei indokolnának. Részben ennek köszönhető a jegyárak szignifikáns emelkedése is, a tavaly ezügyben írt elemzésem főbb megállapításai a jövőre nézve továbbra is érvényesek.
