Egy komolyabb méretű, néhány órán át fennálló IT-hiba jó pár iparágban komoly leállást hozott, és a légi közlekedésben napokig tart majd, mire helyreáll a rend, mindezt az északi féltekén a legnagyobb csúcsforgalom közepette. Mai bejegyzésemben néhány alapvető kérdésre adok választ azzal kapcsolatban, miért történik mindez? Nem IT-szempontból, hanem hogy miért szenvedhet meg egy IT-hibát ennyire a légi közlekedés?

Az üggyel kapcsolatban az EconomX-nak is nyilatkoztam, ezt itt olvashatod. 

Az egész világ átállt felhőre, a nagy cégek rendszerei esetében ez azt jelenti, hogy a világon mindenhonnan elérhető, real time frissülő, folyamatosan működő szerver-infrastruktúrán működik szinte minden IT-háttér folyamatuk. A becskkolás, a foglalási rendszer, a bankok és befekteési cégek rendszerei, de még a kereskedelem és bizonyos állami szolgáltatások is. A felhő rendelkezésre állása kiugróan magas, és nagyon jó a cégeknek és az embereknek is. Néha azonban előfordulnak problémák. Például, ma, amikor az IT-biztonságért felelős egyik alkalmazás, a Crowdstrike frissítése megállította a Microsoft Windows egyes rendszereit és komoly hibákat okozott az Azure felhőplatform működésében is. A hibát detektálták és pár óra alatt frissítéssel kezelték, de addigra már Manilától - Madridon át - Houstonig szinte mindenhol leálltak kisebb és nagyobb légitársaságok üzemelése. 

Ilyesmire más okból volt már példa. Tavaly a Lufthansa több száz járatát kellett törölni egy IT-hiba miatt, a British Airwaysnek is volt ilyen esete és még sorolhatnánk. Csak most egy sor légitársaságot érintett egyszerre: Ryanair, Jet2, KLM, Delta, United, TUI, EasyJet, Vueling Airlines, Cathay Pacific, Swiss International Air Lines,  Turkish Airlines, Delta Airlines, HK Express, Spirit Airlines, Kenya Airways, Eurowings, Qatar Airways – és még sorolhatnánk. Érintett volt az Amadeus foglalási rendszer is. 

Miért áll le a világ egy IT hiba miatt? 

A felhő ma már olyan alapvető infrastruktúra, mint a víz, az áram vagy az úthálózat. Amikor pedig a felhőben probléma van, az mindazokat érinti, akik ezt az infrastruktúrát használják.

Mi minden van a felhőben?

A foglalási rendszer, a teljes repjegy adatbázis, a check-in, a légitársasági appok,  a csomagkezelés, a repülőgépek rotációja és műszaki dokumentációja, karbantartás protokollja, a személyzet beosztása, a menetrend, a járat- és útvonaltervezés és még sorolhatnánk, de ezek a legfontosabbak. Ha ezek nincsenek, áll a rendszer. 

Maga a repülő is érintett?

Nem, a repülő egy független rendszer, önállóan is tud biztonságosan repülni, de kommunikál más földi rendszerekkel, pédául a járatok útvonala tekintetében. 

Miért nem állnak át manuális üzemmódra?

Ha csak a jegykezelés, az utaskezelés omlik össze, arra vannak vészforgatókönyvek, a földi kiszolgálás át tud térrni manuális beszállókártya-kiállításra, utasnyilvántartásra. stb. Ez sokkal lassabb, mint a számítógépes, de kidolgozott eljárások birtokában működik a dolog. 

De ha a fő kritikus fontosságú funkciók mögött nincs IT-támogatás, akkor nem működik a légi közlekedés.

Lassan a légitársaságoknak biztosítaniuk kellene magukat It-leállásra is, és megfontolandó az erre való céltartalék-képzés is, mert mindig lesz ilyen felfordulás., Vagy kisebb, vagy nagyobb, de mindig dollármilliókba kerül. 

 Annyira a felhőben, az informatikában van ma már minden, hogy nem tudnak már manuálisan járatot üzemeltetni. Ha a globális repülés 30 százaléka megborul, azt az egész rendszer több nap alatt tudja csak kiheverni. Utasok százezrei, jelen esetben milliói rekednek reptereken, nem tudnak elutazni, hiszen járatokat törölnek, az adott reptéren rekedt utasok elszállítása nem lehetséges azonnal, amint megjavultak a szoftverek. A helyzet normalizálódásához napokra lesz szükség.