Előre szólok, hogy egy meglehetősen szubjektív, azt is mondhatnám, elfogult járatteszt következik. Az oka: rég nem éreztem olyan átütő élményt egy rövidtávú repülőjárat után, mint akkor, amikor egy hete a LOT Lengyel Légitársaság meghívására - igen, jól érted: nem kellett fizetnem a repülőjegyért - abban a szerencsés élményben volt részem, hogy elrepülhettem a Budapest - London City útvonal nyitójáratával. Most azt próbálom meg összefoglalni, miért tartom átütő élménynek ezt a járatot. De kezdjük az elején. A háttérben a hófödte hegycsúcsok, amelyeket láttunk ezen a szép tiszta napon, meg a köszöntésünk. És persze a zsírúj repülő.

Budapestről még soha nem repülte senki London belvárosi repterét, a LCY kódon hívott London City-t. Pedig nagyon klassz dolog ide repülni. És nem azért, mert elég speciális landolási és felszállási eljárásokat kell követniük a pilótáknak. Azért IS. De nem elsősorban azért.

Hanem azért, mert ez egy pici reptér. Ebből pedig az következik, hogy ha éppen csúcsforgalom van, akkor sincs tumultus, nincsenek kilométeres séták a terminálban, és nincsenek végeláthatatlan sorok a biztonsági ellenőrzésnél, vagy éppen az útlevélkezelésnél. Ha nincs feladott csomagod, amire várni kell, akkor a repülő ajtajának kinyitásától számított 10 percen belül a terminál előtt vagy. 13 perc múlva pedig az egyik londoni metró (vonat) a DLR peronján. 

Amikor pedig elindulsz erről a reptérről, akkor mintegy 15 percre van szükséged ahhoz, hogy a reptéri terminál bejárati ajtajától eljuss a beszállítókapuig. MINDENFÉLE FIZETŐS PRIORITY SZOLGÁLTATÁS NÉLKÜL. Mezei utasként. Ez nagyon komoly előnye a repülőtérnek. 

Hátránya, hogy ha esik, ha fúj, mindenképpen kell sétálnod pár métert a betonon a repülő és a terminál között, hiszen nincsenek utashidak. Sőt, a repülők leszállás után begurulnak a terminál elé, s rögtön meg is fordulnak, s háttal állnak meg a terminálépületnek, hogy induláskor ne kelljen hátrafelé tologatni a repülőket. Ismerve a Londoni időt, ez nem épp a legjobb feature, de nem kell 30 méternél többet szabad ég alatt sétálnod. 

Sajnos London City repülőterét is bővítik, most épp egy egész terminállal, félmilliárd fontból, lesznek új állóhelyek - azaz új beszállítókapuk - lesz 25 checkin pult (bár magának a pultnak nem sok jelentősége van, lesznek új automata csomagfeladók, stb. Tehát a reptér kicsi volta 2022 után már kisebb előny lesz, de attól még lesz.  

Mégis, a legnagyobb előny az az, hogy: 

Reptéri utazással együtt is 45-55 percre van szükséged arra, hogy London belvárosából elérj a beszállításra kijelölt kaput. Vagyis, ha abból indulsz ki, hogy 20 perccel a járat menetrend szerinti indulása előtt zár a kapu, akkor,

ha másfél órával indulás előtt elindulsz a belvárosból, biztonságosan eléred a géped. 

London City reptere ugyanis a DLR (Docklands Light Railway) metróvonal mellett fekszik, tehát a metróállomás és a reptér bejárata három perc kényelmes séta. A DLR automata vonat a Jubilee és a District vonalakkal van közvetlenül összekötve. A reptér maga a 3-as zónában van, amúgy minden turistalátványosság az 1-esben és a 2-esben. A DLR-kijárattól sétálva a folyosón checkin kioskok sokasága található, ha nem lenne mobil beszállókártyád. Nagyon okosan ki van találva. 

De az is előny, hogy maga a járat is szuperkényelmes. Minket a LOT szuperburzsuj biznisz osztályon vitt, azaz mellettem nem ült senki, kaptam reggel pezsgőt és jó minőségű kaját is. Van még egy premium economy osztály is, ami abban különbözik a biznisztől, hogy ülnek melletted, a kaja ugyanolyan jó. DE NEM EZ A LÉNYEG. (A kép után a post folytatódik)

Hanem az, hogy 2x2 üléses, 106 személyes az Embraer 195-ös repülő, amivel üzemeltetik, vagyis:

- Nem 180-210 ember áll sorban a boardingnál, hanem maximum 106.

- Egészen biztosan nem kerülhetsz középső ülésre, hiszen nincs olyan.  

- Kényelmes az ülés.

- Ha viszont a gurulós kézipoggyászodat púposra tömted, bajos lesz elhelyezni a felső csomagtárolóban. Ha nem pakoltad púposra, be fog férni. 

Így néz ki a kabin:

És akkor nézzük, miért jelent ez olyan sokat. Mert alapvetően az Európán belüli utazás - és a longhaul is lassan - olyan tömegtermék lett, amelyben kevés élvezhető dolog van. A repterek zsúfoltak, a repülők kényelmetlenek, s hiába két és fél óra London, ha két órával hamarabb ki kell menned, mert a reptéren órákat szivatnak, és utána még utaznod is kell legalább ennyit, várakozással, mindennel.

Egy londoni út eddig tokkal vonóval 6-7 órádba került.

Aki például Lutonra repül a Wizz-zel, kimegy reggel ötre Lisztferihegyre, ha csomagot ad fel, akkor reggel négyre. Hatkor felszállás, de a sorok meg a csomagellenőrzések miatt már ekkora van egy frusztrációs faktor. Még akkor is, ha priority-vel repülsz, mert a csőben, vagy a buszon tutira váratnak vagy 15-20 percet. Londoni idő szerint 7.40-kor szállsz le Lutonban, mire kijöttél a reptérről alsóhangon 8.30. Mire bent vagy a városban, minimum 10. 11 előttre ne is álmodj semmilyen érdemi programról. Ami magyar idő szerint 12.

Egy fokkal jobb csak a British Airways, európa legtradícionálisabb fapados légitársasága. Turistán a fedélzeten egy pohár víz sem jár díjmentesen, cserébe a jegyárak az eget verdesik  a reggeli-esti járatokra elég ritka esetben jön ki olyan olcsóra, hogy gondolkodnék rajta, azaz marad 60K alatt. Téli menetrendben még jók az esélyek, nyáron elég gyatrák. Mondjuk szerencsére baromi nagy a verseny, tehát nem szállnak el az árak annyira.

Tehát BA: 7.25-kor indul Pestről, tehát elég négy-kor, fél ötkor kelni és hatkor megjelenni a reptéren. A csomagot feladók kisebb sorban szívnak, mint a WizzAir esetében, spórolnak a checkin-nel 15 percet hozzájuk képest. Ha csak kézipoggyászod van, elég 6.30-kor kimenni a reptérre, addigra lement a legnagyobb reggeli menet.  Londonban van a gép kilenc körül, ha nem fogott ki egy jó kis várakozó légteret a Heathrow mellett, s mire kiérsz a reptérről a Picadilly Line megállójába, már majdnem tizet mutat az óra. Ha dolgozni mész, 12.00 előttre ne csinálj programot. Nyári menetrendben az egész csúszik egy órát. 

A London City járat hétkor indul, ha csomagod is van, akkor is elég hatra kimenned, tehát az ötös kelés nem túl ambíciózus. Ha nagyon Budán laksz, vagy nehezen ébredsz, fél öt. Londoni idő szerint 8.50-kor szállsz ki a repülőből London City-n, 9.10 perckor pedig már a DLR-rel utazol a Jubilee Line megállója felé. 10-kor, de legkésőbb 10.30-kor bárkivel bárhol találkozhatsz a belvárosban. Ez akárhonnan nézzük, még így is hatórás menetidő, de mégsem nyolc. És mégsem kell háromkor kelni, meg Lutonban és a Heathrow-n szívni. 

Ezzel a menetrenddel simán benne van az egynapos kiruccanás, még, ha fárasztó is. Visszafelé 19.30-kor indul, tehát ha 18.30-re megérkezel a reptérre, nem tudod lekésni a gépet. Vagyis, 17.45-ig szabad program van. Tehát van 7 óra 45 perced Londonban, és este 11-kor már Ferihegyen vagy, s ha nincs csomagod, akkor háromnegyed tizenkettőkor már a saját ágyadban pihened a fáradalmakat. Ja a repülőn turista osztályon ingyen kapsz vizet, kávét és teát, valamint egy elég jó nápolyit is. 

Ha egyet kint alszol, akkor a szombat reggeli indulás, vasárnap esti érkezés is jó opció. Szombat esti és vasárnap reggeli gép nincs, de az meg minek. És mennyiből jön ki az egész kör? Feladott poggyász nélkül 32.000   40.000 forintból akciósan, ma még viszonylagos biztonsággal rá tudsz menni az ötven alatti jegyekre. Hét közepén voltak 15.500-as egyirányú árak, sajnos már nem elérhetők.  

Aki Londonba utazik, annak melegen ajánlom ezt a járatot. Tényleg minőségi különbség, minden máshoz képest. 

Ha tetszett, amit olvastáál, lájkolj a FB-n itt. Ha nem értessz egyet az olvasottakkal, itt tudsz üzenni is. 

Jó repülést!