A Népszabadság meg nem erősített információi szerint a Wizz Air kapott többet is a Malév repülési jogaiból, több mint fél évvel azt követően, hogy jelezték a magyar hatóságoknak: a Malév csődje után ők repülnének az érintett ukrán, orosz, izraeli és török vonalakon. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a nyár folyamán megpályáztatta a jogokat, a Wizz Air be is nyújtotta pályázatát, s úgy tudjuk, négyből hármat meg is nyert. Törökország viszont nem jött össze.

Hivatalosan meg nem erősített, de több független forrásból származó információink szerint a hatóságnál már írják a Wizz Airt kijelölő határozatokat. A magyar hátterű diszkont légitársaság értesülésünk szerint megkapta a Magyarország és Ukrajna, Oroszország (Moszkva és Szentpétervár), valamint Izrael közötti útvonalra a kijelöléseket, így hamarosan el is indíthatja járatait.

Az üggyel kapcsolatban kerestük az NKH-t és a Wizz Air képviselőit is. A légitársaság szóvivője, Daniel De Carvalho annyit mondott, hogy cége soha nem kommentál piaci találgatásokat, és nem nyilatkozik folyamatban lévő eljárásokról.

Ha a légitársaság hivatalosan is megkapja a repülési jogokat, könnyen lehet, hogy új gépet hoznak a budapesti bázisra, hiszen a jelenleg itt állomásozó hat Airbus A320-as kihasználtsága lényegében közelít a maximumhoz.

Igaz, fél évvel a járatindítás után augusztus hatodikán bezárták a bukaresti járatot, s törölték a Forli/Bologna felé repülő gépeiket is, vagyis némi szabad kapacitása van a gépeknek. A légitársaság már számíthatott erre a fordulatra, mert amikor a bukaresti járatmegszüntetés kapcsán érdeklődtünk a miértek felől, azt a választ kaptuk, hogy a népszerűség függvényében döntenek a járatokról, de hamarosan új, izgalmas célállomásokat jelentenek be.

Izraeli és orosz viszonylatban jól jön majd a járatok indulása, hiszen fizetőképes turistákat és üzletembereket hoz Magyarországra, s ezeken a vonalakon jelenleg egyeduralkodó az Aeroflot és az El Al, s meg is kérik a jegyek árát. Ma átlagosan a duplájáért lehet Moszkvába és Tel Avivba repülni, mint a Malév idején. Az is igaz azonban, hogy az igények, a fizetőképesség és a Budapesttől való jelentős távolság (Moszkva közel háromórás, Tel Aviv pedig három óránál is hosszabb repülést jelent) miatt a Wizz aligha fogja hatezer forintért osztogatni a legolcsóbb jegyeket, sokkal valószínűbb, hogy vastagabb árrést alkalmaznak majd.

A Wizz Air legutóbbi lezárt üzleti évében komolyan javította nyereségességét. Nyilvánosan is elérhető mérlegük tanúsága szerint ugyanis a nyeresége 53,1 millió euró, azaz 15,7 milliárd forint, 237 milliárd forint nettó árbevétel és 38,9 milliárd forint saját tőke mellett. Ilyen nyereséget légitársaság Magyarországon még nem produkált. Igaz, nyereségadót a cég jó ideje nem Magyarországon fizet. Korábbi, ezt firtató kérdésünkre Váradi József vezérigazgató azt mondta:

– A Wizz Air Hungary 2010 áprilisa óta nem Magyarországon, hanem Svájcban adózik, azaz társasági adót – legalábbis a személyszállítással elért eredménye után – Svájcban köteles fizetni. Egyéb helyi adókat Magyarországon bejegyzett társaságként továbbra is itt köteles fizetni, és fizet is.