Az egyik vezető műholdas kommunikációs cég, az Inmarsat és a 4G-hálózatok fejlesztésében élenjáró Deutsche Telekom, valamint a Lufthansa bejelentette a Europen Aviation Network nevű együttműködést, melynek célja a fedélzeti internet hatékony biztosítása a repülőgépeken Európa fölött. Mondhatnánk, nem egy spanyolviasz a projekt, de valójában az. Igen, Európa útvonalain kínál internetet például a Norwegian Air Shuttle. Aztán az is igaz, hogy az USA belföldi útvonalain már alap az internet (5-15 dollár), és példának okáért a Lufthansa is a piacon van a FlyNet nevű szolgáltatással (1 óra 9, 4 óra 14, egész repülés 17 euró). S ugye állandó a kérdés, hogy miért nincs net a Ryanair vagy épp a Wizz Air fedélzetén? Pedig milyen jó lenne!
Na, erre kínálhat megoldást az új technológia, amelyet 2017-ben kezdenek el tesztelni. A Lufthansa 2016-tól már biztosítja a fedélzeti wifit az európai járatain (és ugye már jelenleg is az összes hosszú távú járatán), de jövőre még csak műholdas technológiával. De miért is szükséges a hibrid fejlesztés?
Mert a légitársaságok nem azért nem tüsténkednek bevezetni a szolgáltatást, mert nem akarnak pénzt keresni. Hanem azért, mert nem biztosak a megtérülésében. Óriási beruházás a gépek átalakítása, s folyamatosan magasak a műholdas kommunikációs költségek, így, ha még az árat is tömegeknek megfizethető szinten tartanák, nagyon kicsi lenne rajta a profit. S a szolgáltatás sem biztos, hogy népszerű lenne, mert miközben a földön már irtó gyorsak a mobilhálózatok, a levegőben utazómagasságban nem olyan elsöprő a felhasználói élmény. A diszkont légitársaságok pedig ugye csak a tutira mennek, nem hajigálnak ki az ablakon eurómilliókat "hozomra".
A mostani megoldás alapvetően a költségek csökkentésében és a sebesség növelésében segít. A lényeg, hogy a Deutsche Telekom egy speciális megoldással több, mint 300 4G LTE állomását felturbózza oly módon, hogy annak hatótávolságát megnövelik, s az adatkommunikáció felfelé is működik. Az Inmarsat ezzel párhuzamosan egy speciális frekvencián repülőkre optimalizálja a műholdas berendezéseit, s az 4G LTE valamint valamint a műholdas S-band hálózat kommunikál is egymással. Így elérhető, hogy amikor a repülő halad, a fedélzeti kommunikációs rendszere kapcsolgat a két hozzáférés között, adott esetben párhuzamosan használja azokat, így nő a sebesség és sokkal stabilabbá válik a kapcsolat, nem utolsó sorban pedig, jelentősen csökkennek a kommunikációs költségek, amit a légitársaság fizet a szolgáltatónak, így nagyobb lehet az elérhető haszon és végre több légitársaságot sarkallhatnak arra, hogy felvegye szolgáltatásai közé a fedélzeti Wifit - természetesen a gépek minimális átalakítását követően. Hogy európában mennyibe fog ez kerülni, arról egyelőre nem tudunk, de az biztos, hogy az utasoknak semmit nem kell másképp csinálniuk, ha bevezetik a szolgáltatást. Bekapcsolják a wifit, csatlakoznak, előveszik a hitelkártyát, fizetnek, aztán szelfiznek. Itt egy jó kis videó, nézd meg!


Közvetlenül kapcsolja be az Air Canada Budapestet, ezzel már a második olyan járat indul a magyar fővárosból, amely révén egy hosszú távú járattal csatlakozhatunk rá a Star Alliance légiszövetséghálózatára. (Az első az Air China pekingi járata.) Egész pontosan a nyaralójáratokra specializálódott Air Canada Rouge teremti meg az összeköttetést Toronto és Budapest között, méghozzá hetente háromszor, június 10. és október 15. között.

Izraelbe indít járatot Budapestről a Ryanair. Eilat Ovda (VDA, nem pedig ETH) repülőterére hetente kétszer, szerdán és szombaton repül a légitársaság, Budapest mellett Krakkóból és a litvániai Kuanasból is. Ez a reptér cirka 65 kilométerre van a várostól.
Itt az ideje kitalálnod, hová mész nászútra az 

Frankfurt, mármint a reptér, maga mérnöki csoda. Olyan gigantikus létesítmény, amely minden magyar vállalatnál nagyobb üzemméretet jelent, s eltekitnve egy-egy időjárás okozta káosztól, németes pontossággal működik. Ritkán szoktam tévéműsort ajánlani, hiszen ez egy repülős blog, de most mégis azt teszem, miután szombatonként hosszasan követtem a Discovery Channelen az „Egy Megareptér élete” című sorozatot, amelyet kisebbfajta tévés bravúrnak tartok – lévén, nagyon is szemléletesen mutatja be azt, miként működik Európa harmadik legnagyobb hubja, s a Lufthansa otthona.
