Ilyen volt a LOT közvetlen járata New York-ba és vissza!

2018. május 08. 00:40 - frequentflyer

Mit kapsz a pénzedért a lengyelek Dreamlinerén? Profi szolgáltatást!

Múlt hét csütörtöktől, hét év után ismét van közvetlen járat Budapest és New York Kennedy repülőtere között, hiszen beindította járatát a LOT Lengyel Légitársaság, amely a Star Alliance légiszövetség tagja. Szombaton a Boeing 787-8 Dreamlinerük Chicago felé szállt fel, és mindeközben még a OneWorld-tag American Airlines járata is elindult Philadelphiába, egy Boeing 767-300ER-rel. Szinte hihetetlen, hogy a Dreamliner napi vendég Budapesten, de igaz. Az American PHL felé a nyári menetrendben, a LOT viszont egész évben közlekedik. Igaz, a téli menetrendben csak eggyel kevesebb járat lesz hetente, a foglalási rendszerek szerint Hétfőn, Pénteken és Vasárnap. Kíváncsi leszek, hogy milyen célállomásra teszik be a gépet a kieső legben, vagy esetleg Varsóból repül majd?

budair_lot-nyc.jpg

Disclaimer: a LOT meghívására a nyitójáraton utazhattam a New York-ba a premium economy osztályon, hazafelé úton pedig a business class-on. A meghívás és a kényeztetés ellenére igyekszem objektíven összefoglalni, mire számíthatsz ezen a járaton.   chckin.jpg

Rögtön egy kérdés: melyik a legjobb járat? Az esetek többségében én erre azt válaszolom, hogy a legjobb járat a közvetlen járat, Európán belül és azon kívül egyaránt. A konkrét esetben 9 óra és 45 perc a menetrendszerinti menetidő BUD-JFK úton.

Bármi mással mész, ez alsóhangon 12 óra, de inkább 14. Tehát, ha drágább is egy közvetlen járat, azt kell eldönteni, hogy a négy órával rövidebb út mit ér meg neked?

(Ami ugye egy fél munkanap...) Vagy nézzük máshogy: reggel hatkor akarsz indulni ahhoz, hogy délutánra New York-ba érj, vagy elegendő fél tízre kimenned a repülőtérre? Mert ez az igazi kérdés. Ha például a Lufthansa (Air France, KLM, Brussels) hajnali gépével elrepülsz Frankfurtba (Amszti, CDG, BRU), kettő és három között fogsz leszállni a Kennedyn. Ha a LOT-tal mész a deles indulással, háromnegyed négyre vagy ott. Nem vagyok unfair, sem pedig elfogult, ha azt mondom: közvetlenül repülni valahová a legjobb dolog, a másik nagy vívmánya egy járatnak pedig az, ha módod nyílik kihagyni a reggel hatos járatindulást (amely ugye legkésőbb öt órás reptérre érkezést jelent, tehát a kelés négy, de még inkább fél négy). Ezt nyújtja az USA felé a LOT és az American Airlines.

Na de nézzük a LOT járatot! Mi történik a repülőtéren? A 213 turista osztályú utasra a nyitónapon 5 check-in pultot nyitottak ki, további három pult pedig a 18 business és a 21 premium economy utasra várt, valamint azokra az utasokra, akik a Star Alliance törzsutasprogramok aranykártyásai: Miles and More Senator, vagy hasonló státuszt élveznek. Ez elég nagyvonalú check-in kapacitás, sor ezért nem is nagyon volt, igaz, kevesebb ember végzi a check-in előtti biztonsági szűrést, amely egy körülbelül kétperces interjú. Ezt láthatod a felső képen.

A repülőtéren jelenleg a business utasok a Menzies váróját használhatják a SkyCourtban, a non-schengen B-terminálon egyelőre nincs váró. (Dehát, nincs az Emirates-nek sem, csak hogy egy párhuzamot hozzak.) A LOT ígérete szerint lesz saját várójuk pár hónapon belül. A beszállítás zökkenőmentes volt, de tudni kell, hogy sok légitársasággal szemben a LOT a premium economy utasoknak majdnem olyan földi szolgáltatást ad, mint a business class utasainak. A várót ugyan nem használhatják, a p.eco utasok, ám a biztonsági ellenőrzésnél a Fast Track gyorsítósávot és az elsőbbségi beszállást igen. Így nézett ki a kabin, amikor még viszonylag kevesen ültek benne.
peco_kabin.jpg

A járaton négy olyan utaskísérő teljesített szolgálatot, akik beszéltek magyarul, tehát egyik osztályon sem lesznek kommunikációs problémák. Különösen, hogy az idő előrehaladtával a pesti járatokon még több magyar cabin crew lesz. A repülés során különben az utaskísérők profik voltak, bár néha szigorúan néztek, amikor a kisebb csoportok szerveződtek a beszélgető utasokból, ők meg nem fértek el a trolival. A szigorúság egy dolog, de modorukra panasz ezzel együtt nem lehetett. Sőt, rendkívül segítőkészek voltak, amikor a táskákat kellett felpakolni, vagy éppen az angolul nem tudó utastársaknak kellett segíteni kitülteni a vámnyomtatványt. Apropó, csomagok: a kézipoggyászoknak bőven van hely a dreamlineren, míg a feladott poggyászok a következőképp alakulnak: a turista osztályon 1 darab 23 kilós bőrönd, a p.eco-n 2 darab 23 kilós, míg a business-en három darab 32 kilós csomagot lehet feladni.

Az economy osztály a szokásos, annyi extrával, hogy minden dreamliner minden ülésénél van konnektor a laptopok és a mobilok töltéséhez. A fedélzeti szórakoztató-rendszer tud magyarul is már, hamarosan lesznek feltöltve magyar filmek  és zenék is, ennek ellenére el kell mondanom: sokkal jobbakat is láttam már. UPDATE: többen jelezték, hogy már elérhetők a magyar filmek.  Például az Aurora Boreális, a Liza a rókatündér, a Brazilok, a Tiszta szívvel és ez a lista messze nem teljes. eco_seats.jpg

A cirka másfél tucat mozi ma már nem számít nagy választéknak, de ennél egy kicsit jobban zavar, hogy elég határozott mozdulatokkal működött az érintőképernyő azon a repülőn, amivel mi utaztunk. (SP-LRE lajstromjelű, öt éves vas, egy darabig ez fog repkedni az USA és Budapest között.) Úgyhogy mindenkinek ajánlom, hogy vigyen könyvet, tabletet, vagy filmeket a laptopján. Hozzáteszem a kritikai megjegyzés mellé, hogy szerintem ma már teljesen fölösleges ülésbe épített szórakoztatórendszerre költeni. Az utasok megoldják a filmnézést a saját eszközeiken, inkább azt kellene megoldani, hogy streamelhető filmeket kínáljon a fedélzet.

Én személy szerint nem utálok jobban semmit annál, mint amikor ülök a turistaosztályon és a mögöttem ülő kedves szomszéd ütemesen lökdösi az érintőképernyőt, és minden egyes utasítását egy agydöfésként élek meg. Ez még ennél is rosszabb, mint amikor a mögötted ülő nemes egyszerűséggel beletérdel a hátadba. Igen, kedves utazó közönség, minden mozdulatodat, amit az előtted ülő székével művelsz, érzi az utastársad. És te is érzed, nyilván feltűnt... A turistán a lábtér jó, az utastársaim szerint a kaja is jó volt. A fedélzeten magyar és nemzetközi borokat is kínáltak, vannak tömény italok, likőrök és korlátlan mennyiségben van üdítő, sör, víz, tea, kávé.

Amit hiányoltam, az a Wifi. A fedélzeti internet, bár ma még egyik szolgáltatónál sem elég jó minőségű, kivéve Amerikán belül, ahol elég patentül működik, ennek ellenére fontos. Nagyon remélem, hogy a LOT a következő nagykarbantartások alkalmával upgrade-li a gépeit, mert a Wifi az egyik olyan szolgáltatás, amely igazán értékes repülés közben. 

A p.eco osztály ülései a LOT régi biznisz fotelei. Szélesek, jól dönthetők, kicsit viseltesek, de teljesen kényelmesek és nem szakadtak. A p.eco ára körülbelül a duplája a turistának, s nyújtja is azt a kényelmet. Szerintem népszerű lesz, mert magánútra is megfizethető, és összességében sokat ad.

p_ecoseat.jpgA kaja minősége átlagon felüli volt, az öböl-beli társaságok biznisz kajáihoz fogható. A jó minőségű és jó adak kaját az különböztette meg a biznisztől, hogy egy tálcán tálalták és csak a főételt lehetett választani. Én mascarponéval és spenóttal töltött panírozott csirkét ettem, eszméletlen finom volt. Tényleg. Volt még kacsamell-saláta, zölsdsaláta, és almásrétes vaníliasodóval. Kínáltak egy Magna Cum nevű máklikőrt, amelyről a gépen tudtam meg, hogy magyar, volt Hungária Extra Dry pezsgő – mondjuk egy olcsóbb champagne vagy egy kézműves magyar nyerspezsgő jobb lett volna -  magyar bor, például St. Andrea Napbor, valamint  Dreher Sör, viszki, vodka, gin, konyak, stb. Akkor és annyit hoztak, amennyit kértünk, szóval az ebédután tudtam aludni egy-két órát.

peco_kaja.jpgpeco_ital.jpgLeszállás előtt gránátalmás-mangós gyümölcssalátát, egy tormás füstölt halat és egy körtekompótos-sajtos húst kínáltak, szóval éhesnek egy csöppet sem mondhattam magam, amikor leszálltunk.img_1121.jpg

Délután négykor a Kennedy hetes terminálján nem volt túl nagy forgalom, úgyhogy az Immigration egy fél órát sem tartott, s mire átjutottunk, már a szalagon pörögtek a csomagok. Komolyan, gyorsabbak voltak a csomagkézbesítéssel, mint Budapesten szokás. Csak mondom. Mutatok egy képet az odaútról. Kanada fölött készítettem valahol. Szerintem extra szép. Alatta pedig a tűzoltós vízsugár, amivel köszöntötték a Budapestről érkező LOT-járatot. kanadafolott.jpgusa_vizsugar.jpg

Hazaút – business class

A hetes terminálban kissé el van dugva a LOT check-in, ezért mondom az itinert: egyes ajtón, az Alaska Airlines felirat alatt kell bemenni, majd egyenesen el odáig, ahol beengednek a biztonsági átvilágításhoz, ott jobbra található a check-in. A checkolás gyors, cserébe a biztonsági ellenőrzés lassú, mert a hetes terminál ezen részén négy átvilágító működik, biznisz utasoknak jelenleg nincs gyorsítósáv, úgyhogy érdemes korán érkezni és időt szánni a biztonsági ellenőrzésre. usackckin.jpg

A British Airways kissé szakadt váróját használja a LOT New York-ban, ahol az italválaszték átlagos, a kajaválaszték szo-szo, a levesek finomak voltak, de azon kívül csak a sajt, a felvágott és a humusz volt versenyképes, a többi kaját jobb, ha inkább nem eszed meg repülés előtt. Zuhany van, boarding  hangosbemondás is, s ami feltűnt, hogy a kissé leharcolt váróban sürögnek forognak a takarítók, tehát az utasok utáni romokat igyekeznek minél hamarabb rendbe szedni. Amire szükség is van, hiszen délutánonként a British járatok szinte  óránként indulnak Londonba, szóval, rengeteg ember fordul meg a lounge-ban. ba_t7_galleries.jpg

A business class ülés tágas, kényelmes, teljesen ággyá alakítható, egyetlen negatívuma van, hogy kevés a pakolóhely, tehát az utas nagyon nem tud szétpakolni. Egy könyv és egy telefon fér el kényelmesen a környezetedben, na meg a párna a takaró és a fülhallgató. Nyitásként még a kapunál állva jön a narancslé, pezsgő, a víz, szóval minden a szokásos forgatókönyv szerint alakul. Ez alkalommal Champagne van a poharakban, amiből szívesen fogyasztok, különösen, hogy nagyon jó áruról van szó – Nicolas Feuillate Reserve, friss, kerek savakkal, sok buborékkal, kekszes ízzel.

bizclass.jpg

Felszállás után hamar jön a meleg törlőkendő, ami arcfrissítésre jó, majd azonnal folytatódik az italfelszolgálás. Kerámiatálban tették elém a mogyorót, majd felvették a rendelést. Rák- vagy hagyományos saláta volt a választható saláta és előételnek választható volt még karfiol krémleves. Az utaskísérőnk meg sem lepődött, amikor azt kértem tőle, hogy karfiolleves mellé kérek ráksalátát is, megoldotta, széles mosoly kíséretében. Spárgás steak, mustáros grillcsirke és hal volt a főtételválaszték, nyilván a steaket választottam. Desszertnek amerikai sajttorta, csokitorta és sajtválogatás volt. Mi tagadás, pufira zabáltam magam, alig egy óra alatt. Minden finom volt.biz_eloetel.jpg

foetel.jpgEz a steak sokkal jobban nézett ki élőben, az a fekete izé a tányéron pedig nagyon finom volt, az íze az édesburgonyára hasonlított, a külleme a céklára. Tudom, hogy ezen a képen inkább a faszénre hasonlít, de annyira elrontottam a fényképet, hogy semmilyen trükkel nem tudtam előhívni az igazi színeit. Sorry...

A három fogás alatt ittam gintonicot, fehér-és vörösbort is.A kínálatban ott volt a magyar Tűzkő pince roséja és Talentum Cabernet Franc-ja, én azonban inkább egy olasz primitívót választottam. A képen pedig már a deszert- és sajt kínálatot láthatjátok. Konyak, portói, kávékrémlikőr a választék. Tortákbol sajt-és csokitorta volt. 

deserteskocsi.jpgHogy mennyire figyel a személyzet, arra jó példa, hogy mi történt, amikor harmadjára rendeltem pezsgőt. Jött az utaskísérő hölgy, és kéztördelve közölte, hogy tíz percet várnom kell. Azért, mert a palack, amit kinyitott sajnos nem elég hideg. De addig hoz valami mást, amit kérek. Elalvás előtt kértem vizet, hogy éjszaka, ha szomjúságra ébredek, ne kelljen várnom az utaskísérőkre. Nagyon meglepett, de nagyon jól esett, hogy az utaskísérő magától felajánlotta, hogy hoz egy másfél literes palackot és akkor nem lesz gondom.kilatas.jpg

Ez a kép már az ébredés után készült. Az ággyá alakított szék fekvésre is kényelmes, egy negatívuma van csak: ha repülés közben felébredsz az ablak mellett, és mosdóba kell menned, át kell lépned a folyosó mellett fekvő utastársadat. Egyebekben öt órát aludtam a gépen, hála istennek még lefekvés előtt meg tudtam beszélni az utaskísérőkkel, hogy ne keltsenek fel reggelizni, így leszállás előtt fél órával keltem fel. Sok jó biznisz utam volt már, volt már amely ennél emlékezetesebb volt, de ez az egyik legjobbak egyike volt. Reggel nyolckor pihenten szálltam ki a repülőből és még arra is maradt energiám, hogy délután elmenjek futni.

Összességében nagyon jó út volt, s mindenkinek ajánlom a LOT közvetlen járatát, osztálytól és célállomástól függetlenül. Hamarosan az American Airlines philadelphiai járatát is tesztelem majd, érdemes visszatérni! 

Ha tetszett ez a poszt, lájkolj a Facebookon, ha még nem tetted volna!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egekura.blog.hu/api/trackback/id/tr2913898906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.