Brutálisan megdőlt ma a Wizz Air mentrendje

2017. június 22. 19:50 - frequentflyer

Komoly, 60-120 perc közötti késésekkel indultak ma hajnalban a Wizz Air járatai Budapestről - erről tanúskodik a Budapest Airport járatinformációs rendszere. A légitársaság tizenegy Budapesten állomásozó repülőgépéből tíz nem indult menetrend szerint. A járatok egész nap tolták maguk előtt a késéseket, a Luton este már 2,5 órás késéssel közlekedik. Körülbelül tízezer utast érintett a kényelmetlenség a nyári csúcsidőben. Megkérdeztük a légitársaságot, mi volt ennek az oka. 

wizzcsuszas.jpg

"A földi kiszolgáló szolgáltató üzemeltetési problémái álltak a háttérben. A földi kiszolgálás során használt berendezéseken kellett karbantartást kellett végezniük" - írta a légitársaság.

A szóban forgó földi kiszolgáló partner a tavaly félmilliárdos veszteséget felhalmozó, állami tulajdonú Malév GH Zrt. Azelőtt hatszázmilliós volt a veszteség. Közgazdasági értelemben ez a cég csődközelben van. Kerestük a céget is, hogy megtudjuk, előre tervezett karbantartás volt-e, és miért nem tájékoztatták az utasokat, de Herczog Péter vezérigazgató csak annyit mondott, hogy az ügyben belső vizsgálat van folyamatban.

A Wizz Air beceneve az indulás után sokáig "delay airline" volt, de már öt-hat éve is, hogy kemény munkával levetkőzték ezt. Az hogy az első tíz évben a Wizz sokat késett, felvállalt és nagyon racionális lépése volt Váradi József vezérigazgatónak. Röviden: késés minden nap lehet: egy apró műszaki hiba, egy kiszolgálási késedelem valamelyik repülőtéren, egy kis forgalmi torlódás, és máris megvan a baj. Ha egy járat késik, mindegyik másik is késni fog aznap, amelyiket az a repülőgép teljesíti, amelyik eredetileg megcsúszott. Hacsak nincs tartalék-repülő. De mivel egy Airbus A320-as listaáron 110 millió dollár (a Wizz ma már lényegesen olcsóbban vásárolja, de a fele is nagyon sok pénz), Váradi eldöntötte: amíga  cége nem lesz elég nagy, addig nem vállalják a tartalékgép készenlétben tartásával járó költségeket. Ez volt az ára az olcsó jegyeknek, ez benne van a pakliban, ezt valamikor 2008-ban el is mondta a Népszabadságnak adott interjújában, amit e post után el is olvashattok. Amikor a Wizz már elég nagy lett, akkor lett cseregép is, ma már egészen jó a pontosságuk, s szinte történelem, hogy az este tizenegykor landoló lutoni járat hajnal négykor érkezik meg. 

Aki egy kicsit is otthonosan mozog a repülőtéren, az esettel kapcsolatban hallott ezt is és azt is. A rampás kiszolgálásban részt vevő dolgozók maguk is furcsállták az esetet, a konkrét teóriák ismertetését jogi okokból mellőzöm, de legyen elég annyi, hogy ahány emberrel beszéltem, mind csak széttárta a kezét. Mondván, a kiszolgálás során használt eszközöknek a tegnapi műszak végén nem volt több bajuk, mint a szokásos. Ez pedig nem okozhatja egy légitársaság teljes menetrendjének reggeli megborítását.

Olyan nincs, hogy egy földi kiszolgáló cégnek a legnagyobb ügyfelének tíz járatát kell elindítani és műszaki okokból mind a tíz járatot csak késve tudják elindítani. Ha tervezett karbantartás áll a háttérben, akkor ez egy fatális munkaszervezési hiba. Ha pedig hirtelen meghibásodások okozták a zavart az operációban, akkor az egész cégnek felül kell vizsgálnia a teljes működését, mert ilyen nem fordulhat elő. 

Ebben az iparágban tíz és harminc perc késés is igen komoly költségeket okoz egy légitársaságnak, nemhogy tíz járat 1-2 órás késése, amely kihat az egész napra. Ilyen bizonytalanságot egyetlen légitársaság sem engedhet meg magának. Ha verőfényes nyári időben, normál körülmények között ez előfordul egy földi kiszolgálóval, mi történik, ha zordabbra válik az időjárás? Az eset miatt egyébként nagyon komoly kártérítési kötelezettségre számíthat a földi kiszolgáló, hiszen a megcsúszott menetrend miatt a légitársaságnak és az összes cégnek, amely az  operációban részt vesz, komoly túlmunka-költségei adódnak.  

A késő délutáni Luton másfél órás késéssel érkezett, az éjszakai kettő órás csúszással landol majd. Hogy holnap mi lesz, az nagy kérdés. Egy biztos, nem a Wizz a sáros.  

Az alábbiakban részletet olvashattok a Népszabadság 2008. október 13.-i számában megjelent interjúból. Írta: Szakály Attila

A feszített menetrend a fapados jegy ára:

– Az időnként akár többórás késések feltétlenül együtt járnak a diszkont-légitársasági modellel? Netes vélemények szerint az uniós kártérítési szabályok megjelenése óta a Wizz nem vállal be háromórás késést – amikor már fizetni kellene – inkább 2 óra ötven percet írnak ki, később legfeljebb korrigálják a tévedést.

– Nincs ilyen szabály, kizárólag jogilag konform megoldásokat alkalmazunk. Az alacsony költségeink kulcsa, hogy gépeink reggel hattól éjfélig folyamatosan repüljenek. Nálunk nincs földön pihenő cseregép, nincsenek lyukak a menetrendben, így ha műszaki hiba történik, annak a repülőnek borul a menetrendje. A biztonság terén pedig szigorúak vagyunk, tehát ha a legkisebb kétely felmerül, akkor az a gép a földön marad. Ilyenkor legalább hat-nyolc óra az átvizsgálás. A szigorú racionalitás helyett természetesen emocionálisan is kezelhetnénk a kérdést, de az összes eddig végzett felmérés azt mutatja, hogy egy járat kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont az ár. Az utasokat a jegy megvásárlásakor alig-alig érdeklik olyan szempontok, hogy van-e cseregép, központi vagy másodlagos reptérre érkezik-e a járat. Nekünk tehát döntenünk kellett: vagy maximálisan kihasználjuk az erőforrásainkat vagy hagyunk némi tartalékot a rendszerben, de akkor nem tudnánk ilyen olcsó árat kínálni.

wizz.jpg

.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egekura.blog.hu/api/trackback/id/tr1312614447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.