A tegnapi reptérleállásban érintett utasoknak a légitársaságok kötelesek ingyen átfoglalni a repülőjegyüket az utas által kívánt dátumra és útvonalra. Az elutazni nem tudó utas kérheti a jegyár visszatérítését levonások nélkül, vagy azt, hogy földi útvonalon, vagy más reptérről biztosítsa a légitársaság az utazást a célállomásra. Ezt kötelezően előírják az uniós szabályok, az ezeken kívül felmerülő, adott esetben jogos igényekkel kapcsolatban azonban már messze nem egyértelműek a jogszabályok.
- Kárenyhítési és nem kártérítési kötelezettségük van az európai légitársaságoknak a budapesti reptéren történtekhez hasonló váratlan helyzetekben, tehát senki ne várja, hogy a törölt vagy késve induló járata miatt pénzt kap a légitársaságától - hívja fel a figyelmet a légi utasok jogainak érvényesítésével foglalkozó Flight-Refund.eu jogi szakértője. Hozzáteszi: az idegen országban ragadt utasokat hasonló helyzetekben legfeljebb szállással, étellel segítik, de ez sem garantálható. (Sötétben a torony. Fotó: Samu Ádám - Airportal.hu)
A tegnapi reptérleállásban érintett utasoknak a légitársaságok kötelesek ingyen átfoglalni a repülőjegyüket az utas által kívánt dátumra és útvonalra. Az elutazni nem tudó utas kérheti a jegyár visszatérítését levonások nélkül, vagy azt, hogy földi útvonalon, vagy más reptérről biztosítsa a légitársaság az utazást a célállomásra. Ezt kötelezően előírják az uniós szabályok, az ezeken kívül felmerülő, adott esetben jogos igényekkel kapcsolatban azonban már messze nem egyértelműek a jogszabályok.
- Kárenyhítési és nem kártérítési kötelezettségük van az európai légitársaságoknak a budapesti reptéren történtekhez hasonló váratlan helyzetekben, tehát senki ne várja, hogy a törölt vagy késve induló járata miatt pénzt kap a légitársaságától - hívja fel a figyelmet a légi utasok jogainak érvényesítésével foglalkozó Flight-Refund.eu jogi szakértője. Hozzáteszi: az idegen országban ragadt utasokat hasonló helyzetekben legfeljebb szállással, étellel segítik, de ez sem garantálható. (Sötétben a torony. Fotó: Samu Ádám - Airportal.hu)
Szombat délutánig több megbízást is kapott már a Flight-Refund.eu a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pénteki bezárása miatt törölt járatok utasaitól. A reptérzár mintegy 8500 utast és 80 járatot érintett. Az Európai Unió 261/2004-es direktívája szerint bármely EU-s repteret érintő légi járat több mint 3 órás késése, váratlan törlése, vagy a túlfoglaláskor előforduló beszállás megtagadása miatt az utasokat kártérítés illetheti meg, amely akár a 600 eurót is elérheti. A vállalkozás, amely on-line regisztráció után jogi segítséget nyújt a kárt szenvedett utasoknak, azonban felhívja a figyelmet: a budapestihez hasonló esetekben a késés és a járattörlés miatti kártérítési igényt nem lehet érvényesíteni. Az előre nem látható, elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények okozta helyzetek esetében ugyanis a jogszabály a légitársaságokat és az egyéb légügyi szolgáltatókat kiemeli a direktíva hatálya alól. Ilyen volt a helyzet tegnap. (Fotó: MTI)
A légitársaságoknak ilyen esetekben kárenyhítési kötelezettségük van, a szabályozás ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mit kell tenniük kárenyhítés során a légitársaságoknak. Azt a társaságok így ilyen helyzetben maguk dönthetik el, hogy a tőlük elvárható segítség pontosan mit jelent: szállást egy hotelben, ételkupont, vagy buszos transzfert egy másik reptérre. A jogszabályok szerint a légi utasok legfeljebb azt vitathatják, hogy valóban a helyzetben elvárható segítséget kapták-e meg, ezt azonban nem a direktív alapján dönti el a bíróság - amely viszonylag egyszerű eljárásban dönt ilyenkor - hanem az utasokra egy bonyolultabb és bizonytalanabb kimenetű polgári peres eljárás vár.
Időközben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közleményt tett közzé, amely legfontosabbnak azt tartotta leszögezni, hogy csak a szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Szerintük a reptér hallgat arról, hogy kártérítési felelősség terheli az utasokkal szemben, s a médiaértesülésekre alapozva tényként szögezik le, hogy a XXI. század Magyarországán ennek nem szabad előfordulnia, egyszersmind szorgalmazzák, hogy a Budapest Airport vállalja a felelősséget a szerződésen kívüli károkozásért.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor az utas a légitársasággal áll szerződésben, vele szemben érvényesítheti igényeit, s más kérdés, hogy a légitársaságok az összes járulékos költségüket ráverhetik a reptér-üzemeltetőre, megállapodás szerint, vagy peres eljárásban. Mindazonáltal leszögezik: a tények ismerete nélkül ők nem biztatnák arra az utasokat, hogy a repteret pereljék.
A Feosz érvelése szerint azonban reptér veszélyes üzemnek minősül, így az üzemeltető köteles azt a kárt megtéríteni, amely ebből a tevékenységéből ered. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. - Ez az eset pedig nem tartozik ide - szögezi le a Feosz annak ellenére, hogy ma még nem tudható, pontosan miért állt le a torony működése.
- Ha valóban egy fűtéscső törése a problémát, az alighanem kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén - vitatkoznak az érveléssel a lapunk által megkérdezett szakértők és jogászok. Mint mondják, a konkrét esetben előbb el kell dönteni, hogy a Budapest Airport, vagy az irányításért felelős Hungarocontrol infrastruktúrája mondta fel a szolgálatot, és azt is: a meghibásodott rendszert tesztelték-e az esetet megelőzően, vagyis megtettek-e mindent annak érdekében, hogy az üzemzavart elkerüljék. Ez a fűtéscső esetében különösen kritikus kérdés, hiszen a fűtési szezon hetekkel ezelőtt kezdődött, s minden hasonló létesítményben végrehajtanak műszaki ellenőrzéseket a fűtés beindítása előtt. Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője lapunknak azt mondta, a rendszert az idei fűtési szezon előtt, néhány héttel korábban tesztelték.
Az üzemeltetés során a protokollok szerint járt-e el az üzemeltető Budapest Airport és a toronyirányítást végző Hungarocontrol Légiforgalmi Szolgálat Zrt.? Ez a felelősség megállapítása szempontjából különösen fontos kérdés, mert e szolgálatoknak azt kell bizonyítani: minden tőlük telhetőt megtettek az üzemzavar elkerülése érdekében. A repülés egy komolyan szabályozott üzem, amely hazai és nemzetközi érvényű protokollok (szabályok, eljárások) mentén működik. A protokollok mellett az iparág hasznosítja a korábbi üzemzavarok és balesetek vizsgálatainak tapasztalatait is, azokat szükség szerint beépítik a szabályokba.
Ha tehát az üzemeltető nem a szabályoknak megfelelően járt el, akkor kártérítési felelősségét alighanem megállapítja a bíróság, ha viszont olyan ok miatt következett be az üzemzavar, amire ésszerű esetben nem számíthattak, akkor a helyzet közel sem olyan egyértelmű.
Tehát jogosan merül fel a kérdés: volt-e tartalék rendszer az 1983-ban átadott, de az 1970-es években tervezett toronyban, s ha igen, akkor az miért nem működött? A két lábon álló torony ugyanis látszólag ideális légiforgalmi egység, amelyben minden rendszer duplikálható, ahogy a repülésben szokás, vagyis úgy, hogy az egyes rendszerek helyébe azonnal tartalékok léphetnek, egy üzemzavar esetén.
A földszinti talapzatába telepítették az akkumulátorokat és generátorokat, amelyek áramkimaradás esetén is üzemben képesek tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a terhelést, másrészt ellenáll az esetleges földmozgásoknak. A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel - írja a hg.hu építészeti folyóirat.
De miért csak az egyik talapzatban vannak akkuk, generátorok és tartalék-rendszerek, s miért csak az egyik pilonban futnak a megfelelő kábelek? Miért úgy tervezték annak idején a létesítményt, hogy lényegében a legmélyebb pontjában helyezték el az elektromos rendszereket, s miért futnak egymáshoz igen közel az elektromos rendszerek kábelei és a fűtéscsövek, amelyekben víz áramlik? A tervezők nem gondoltak volna a fűtés- vagy a vízvezetékrendszer esetleges sérülésének lehetőségére, vagy éppen a csövek természetes korróziójára? Ha ez tényleg így van, a létesítmény átadása óta felmerült-e hasonló eshetőség, mint kockázat, s ezt leírta-e bármelyik illetékes műszaki szakember?
Milyen időközönként és hogyan kell ellenőrizni az elektromos üzemet veszélyezető csövek állapotát, amelyben folyadék áramlik? Rendelkezett-e erről az üzemeltetési szabályzat? Betartották-e ezeket az üzemeltetés során?
Az biztos, hogy az óriási kárral járó torony blackout nyomán belső vizsgálatoknak kell indulnia a Budapest Airportnál és a Hungarocontrolnál is. Azonban a felmerülő kérdések sokassága a torony, mint létesítmény esetleges gyenge pontjaira, vagy az üzemeltetés hiányosságaira is felhívhatja a figyelmet, ezért kívánatos volna egy független, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a légitársaságok képviselői által elvégzett vizsgálat is, ahogyan azt a légi balesetek esetében is szokás.
Ha tetszett ez az írás, csatlakozhatsz hozzánk a Facebookon.
